• Shuffle
    Toggle On
    Toggle Off
  • Alphabetize
    Toggle On
    Toggle Off
  • Front First
    Toggle On
    Toggle Off
  • Both Sides
    Toggle On
    Toggle Off
  • Read
    Toggle On
    Toggle Off
Reading...
Front

Card Range To Study

through

image

Play button

image

Play button

image

Progress

1/120

Click to flip

Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;

Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;

H to show hint;

A reads text to speech;

120 Cards in this Set

  • Front
  • Back

1. Jellemezze a kovalens kötést!

- Az atommag körül legalább egy be nem töltött elektronpálya
- két vagy több atomhoz meghatározott számú elektron delokalizált elektron tartozik
- irányított kötés
- nagy kötési energia
- áramot rosszul vezeti
- hőt jól vezeti

2. Jellemezze az ionos kötést!

- anion és kation részecskék elektrosztatikus vonzása
- irányított kötés
- áramot rosszul vezeti szilárd állapotban (ionok nem mozdulnak el)
- viszonylag nagy kötési energia

3. Jellemezze a fémes kötést!

- külső pályán lévő vegyértékelektronok kollektív elektronfelhőbe (ködbe) rendeződnek
- negatív töltésű elektronköd pozitív töltésű ionokat tart össze
- áramot és hőt jól vezet
- irányítás nélküli kötés
- viszonylag erős kötés

4. Sorolja fel a Bravais-féle rácstípusokat!


5. Mit nevezünk legsűrűbb síknak?

Amelynek felületegységében a legtöbb rácspont van. Többnyire ezek csúsznak el egymáson a
fémes kötésű kristályos anyagok alakváltozása során.

6. Adja meg Miller-indexekkel egy kockarácsban a kocka összes oldallapját!

{0 0 1}

7. Adja meg Miller-indexekkel egy kockarácsban a kocka összes térátlóját!

<1 1 1>

8. Írja fel az entalpia, az entrópia és a szabadentalpia közötti összefüggést!

H=G+T*S H: entalpia; G: szabadentalpia
S: entrópia; T: hőmérséklet

9. Mi a szabadentalpia?

Az állandó nyomáson mért belső energia munkává alakítható része.

10. Melyek a pontszerű rácshibák?

- vakancia (hiány)
- intersztíció (beékelődés)
- szubsztitúció (helyettesítés)

11. Mi a diszlokáció-sűrűség értelmezése?

- diszlokációs vonalak összhossza egységnyi térfogatban [m/m3]
- egységnyi felületen áthaladó diszlokációs vonalak száma [1/m2]

12. Milyen folyamatok leírására szolgálnak a Fick-egyenletek?

Diffúziós folyamatok.

13. Mi a kritikus csíra?

A kristályok képződési folyamatában az a legkisebb önkéntes atomcsoportosulás, amely méreténél
fogva már növekedni képes; amelynél nagyobb nukleációk termodinamikai szempontból életképesek.

14. Mi a dermedési front?


Folyékony és szilárd halmazállapotot elválasztó határfelület.

15. Dermedés közben hány fázisú egy színfém?

Kétfázisú: folyékony és szilárd.

16. Írja fel a Gibbs-féle fázisszabályt!

F+SZ=K+2 (Sz = fázisváltozást nem eredményező, szabadon megváltoztatható termodinamikai
állapothatározók száma; F = fázisok száma; K = komponensek száma))

17. Rajzolja fel egy színfém lehűlési görbéjét!


18. Mi a likvidusz görbe?

Az olvadékok hűlése során a szilárdoldat dermedésének kezdő hőmérsékletét jelzi (az összetétel
függvényében); felette csak folyékony fázis(ok) található(k).

19. Mi a szolidusz görbe?

Az olvadékok hűlése során a szilárdoldat dermedésének végét jelzi (az összetétel függvényében);
alatta csak szilárd fázis(ok) található(k).

20. Mi a kónóda?

Az egyensúlyi fázisdiagramokban az egymással egyensúlyt tartó fázisok vegyi összetétele által
meghatározott izoterm szakasz.

21. Hogyan számítható ki az egymással egyensúlyt tartó fázisok mennyisége?

Mérlegszabállyal: a fázisarány fordítottan arányos a konodakarok arányával.

22. Mi a fázis?

Az anyagnak egyértelműen zárt felszínnel határolt része, melyen belül a fizikai és kémiai
tulajdonságoknak nincs ugrásszerű változása.

23. Mi a szövetelem?

A fázisváltozás egy meghatározott mechanizmusával létrejött anyag.

24. Mi az eutektikum? Fázis vagy szövetelem?

Szövetelem.

25. A fázisdiagramokban mivel arányos az egyes fázisok mennyisége?3

A szemközti konodakarok hosszával.

26. Mi szerepel az egyensúlyi állapotábra tengelyein?

Vízszintes: ötvözet %-os összetétele.
Függőleges: hőmérséklet.

27. Dermedés közben mely görbe mutatja az olvadék összetételének változását?

A likvidusz vonal.

28. Dermedés közben mely görbe mutatja a szilárd fázis összetételének változását?

A szolidusz vonal.

29. Melyek a heterogén szövetelemek?

Két vagy több fázist tartalmazó elegyek, amelyek egy fázisátalakulási mechanizmusban keletkeztek
(eutektikum, eutektoid, monotektikum).

30. Rajzolja le Fe-C ötvözetrendszer metastabil állapotábráját! Tüntesse fel a jellemző pontokat!


31. Rajzolja le Fe-C ötvözetrendszer stabil állapotábráját! Tüntesse fel a jellemző pontokat!


32. A Fe-C rendszerben milyen fázisok kristályosodhatnak olvadék állapotból?


gamma-Fe, delta-Fe, Fe3C

33. Tüntesse fel a Fe-C állapotábrán a szolidusz vonalat!

Szolidusz vonal: AHJEF(D).

34. Miből áll a lédeburit? Mennyi a C-tartalma?

2,11% C-tartalmú ausztenit + (eutektikus) cementit; 4,3% C-tartalom.

35. Miből áll a perlit? Mennyi a C-tartalma?

α-ferrit + (eutektoidos) cementit; 0,77% C-tartalom.

36. Mennyi a delta-Fe maximális C-oldó képessége?

0,09% H-pont

37. Mennyi a gamma-Fe maximális C-oldó képessége?

2,11% E-pont

38. Mennyi az alfa-Fe maximális C-oldó képessége?

0,022% P-pont

39. Hányféle cementitet különböztetünk meg képződési körülményei alapján?

Primer, szekunder, tercier, eutektikus és eutektoidos.

40. Mely vonal jelzi primer cementit képződését?

DF vonal.

41. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet primer cementit?

4,3%1148°C

42. Mely vonal jelzi az eutektikus cementit képződését?

EF vonal.

43. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet eutektikus cementit?

2,11%T=1148°C

44. Mely vonal jelzi az eutektoidos cementit képződését?

PK vonal.

45. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet eutektoidos cementit?

0,022%T=727°C

46. Mely vonal jelzi szekunder cementit képződését?

SE vonal.

47. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet szekunder cementit?

0,77%727°C

48. Mely vonal jelzi tercier cementit képződését?

PQ vonal.

49. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet tercier cementit?

0,001%20C

50. Mi a nyersvasgyártás fő célja?

Vasércből színfém előállítása.

51. Melyek a nagyolvasztó fő részei?

Torok, akna, poha, nyugvó, medence.

52. Sorolja fel a nyersvasgyártás betétanyagait?

- érc (vasérc, zsugorítmány, pellet)
- koksz
- mészkő
- fúvószél

53. Mi a koksz szerepe a nagyolvasztóan?

- redukálószer (vasoxidból színvas)
- fűtőanyag6

54. Miben különbözik a szürke és a fehér nyersvas?

- szürke->karbontartalom: grafit-szabad karbontartalom
- fehér->karbontartalom: cementit-kötött karbontartalom

55. Mi az acélgyártás célja?

A nyersvas karbon- és szennyező tartalmának csökkentése. A kívánt összetételű acél előállítása.

56. Melyek az acélgyártás technológiai lépései?

- adagolás
- beolvasztás
- frissítés
- dezoxidálás
- ötvözés
- csapolás
- kemencejavítás

57. Melyek a Fe-C ötvözetrendszerek nem egyensúlyi szövetelemei?

Bainit és martensit.

58. Milyen fázisokból áll a bainit?

Ferrit és cementit.

59. Milyen csíra képződésével kezdődik el az ausztenit  perlit átalakulás?

Cementcsíra.

60. Milyen csíra képződésével kezdődik el az ausztenit  bainit átalakulás?

Ferritcsíra.

61. Az Fe-C ötvözetrendszerben melyik szövetelem képződéséhez nem kell csíra?

Martensit.

62. Milyen adatok szerepelnek a dilatogram vízszintes és függőleges tengelyén?

Vízszintes: hőmérséklet.
Függőleges: méretváltozás.

63. A ferritnek vagy az ausztenitnek nagyobb a hőtágulási együtthatója?

Ausztenitnek.

64. Milyen szövetelemből képződhet martensit?

Ausztenit.

65. Milyen szövetelemei lehetnek az acélnak szobahőmérsékleten?

Ferrit, perlit, bainit, martensit, cementit és maradék ausztenit.

66. Mi az AC1 hőmérséklet?

A perlit ausztemitté alakulásának hőmérséklete lassú hevítés során. (~PSK vonalnak megfelelő)

67. Mi az AC3 hőmérséklet?

Lassú hevítés során a hipoeutektoidos acél ausztenitesedésének végét jelző hőmérséklet. (~GOS
vonal)

68. Mi az ACM hőmérséklet?

Lassú hevítés során a hipereutektoidos acél szekunder cementitjének ausztenitben oldódásának
végét jelző hőmérséklet. (~SE-vonal)

69. Egy adott acél esetén melyik a nagyobb hőmérséklet? Az AC1 vagy az AC3?

AC3

70. Mik a martensitképződés feltételei?

- Kiinduló szövetelem: ausztenit
- megfelelő vegyi összetétel (karbontartalom)
- kritikus vagy annál nagyobb hűlési sebesség

71. Milyen rácsszerkezete van a martensitnek?

Eltorzult térközepes kockarács, látszólag tetragonális.

72. Az acél lehűlése során lejátszódó fázisátalakulás tágulással vagy zsugorodással jár?

Tágulással.

73. Lehet-e egy acélban egyszerre jelen ferrit, perlit, bainit és martensit?

Igen.

74. Képződhet-e egy izotermán ferrit és perlit?

Igen.

75. Képződhet-e egy izotermán perlit és martensit?

Nem.

76. Milyen összefüggés van az ausztenit és a belőle képződött martensit karbontartalma között?

Azonos.

77. Milyen adatok vannak feltűntetve az izotermás fázisátalakulási diagram tengelyein?

Vízszintes: idő logaritmikus léptékben.
Függőleges: hőmérséklet.

78. Milyen adatok vannak feltűntetve a folyamatos hűtésre érvényes fázisátalakulási diagram
tengelyein?

Vízszintes: idő logaritmikus léptékben.
Függőleges: hőmérséklet.

79. Írja fel a Bragg-egyenletet (betűk jelentése is)!

n* λ)= 2*d*sinΘ


n=1, 2, 3… (pozitív egészszám)
λ): hullámhossz
d: {hkl} Miller-indexű sík rácssík-távolsága
Θ: Rtg-sugár beesési szöge a {hkl} Miller-indexű síkhoz

80. Egy rácssíknak lehet-e több reflexiója (miért)?

Igen, a különböző ’n’ értékek miatt.

81. Hogyan lehet a röntgensugárzást monokromatizálni?


Monokromátor szűrővel vagy monokromátor kristállyal.

82. Minek az anyaga határozza meg a monokromatizált röntgensugár hullámhosszát?

A röntgencső anódjáé (antikatód).

83. Milyen sugárzást használnak a forgókristályos módszernél?

Monokromatizált röntgensugarat.

84. Milyen sugárzást használnak a Laue-módszernél?

Fehér röntgensugarat.

85. Lehet-e azonos vegyi összetételű anyagnak eltérő diffragtogramja?

Lehet

86. Hogyan változtatható a röntgencsőből kilépő sugárzás intenzitása?

- katód fűtőáramát változtatva
- anód és katód közé kapcsolt gyorsítófeszültség érékét változtatva 8

87. Melyik elektronmikroszkóppal lehet az anyag belsejéből információkat kapni?

Transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM).

88. Miért van nagy mélységélessége a scanning elektronmikroszkópnak?

Nincs lencse a tárgy és a kép között.

89. Honnan származnak az emissziós elektronmikroszkóp képalkotását szolgáló elektronok?

A próbatest felszínéből.

90. Milyen lencséket használnak az elektronmikroszkópban?

Elektromágneses és elektrosztatikus.

91. Sorolja fel négy olyan vegyület nevét, amelyből korszerű kerámia készül?

Al2O3, SiC, SiN, WC

92. Melyek a kerámiák előállításának alapvető technológiai műveletei?

- nyersanyag keverése
- őrlés
- porlasztás (szárítás)
- formázás
- égetés
- megmunkálás

93. Sorolja fel, hogy a szerkezeti alkalmazásoknál a keramikus anyagok mely tulajdonságai
előnyösek a fémes anyagokkal szemben?

- nagy olvadáspont
- kopásállóság
- hőállóság
- korrózióállóság
- hő- és villamos szigetelőképesség
- kis sűrűség

94. Sorolja fel, hogy a szerkezeti alkalmazásoknál a keramikus anyagok mely tulajdonságai
hátrányosak a fémes anyagokkal szemben?

- drága
- lökésszerű mechanikai- és hőigénybevételekkel szemben nem ellenállók

95. Mi határozza meg a kerámiák szilárdságát?

-üvegfázis mennyisége
- pórusok száma, mérete (ezt a gyártástechnológia határozza meg)


96. Mi határozza meg a kerámiák keménységét?

A vegyi összetételük és fázisszerkezetük.

97. Mi a lényege az ultrahangos vizsgálatnak?

Az eltérő hangkeménységű (hang terjedési sebessége) anyagok határán visszhang (hangreflexió)
keletkezik.

98. Milyen fejeket használnak ultrahangos vizsgálatnál?

- merőleges sugárzófej (longitudiális)
- szögsugárzó fej

99. Mit kel alkalmazni az ultrahang anyagba való bevezetésének elősegítésére?

Csatolóanyagot.9

100. Rajzolja le a lágyacél szakítódiagramját!

101. Milye szilárdsági jellemzők határozhatók meg a szakítóvizsgálatnál?

Rz: kontrakciós szilárdság
ReH: felső folyáshatár
ReL: alsó folyáshatár
Rm: szakítószilárdság

102. Milyen, az anyag alakváltozására jellemző értékek határozhatók meg a szakítóvizsgálat
során?

- nyúlás fajlagos értéke
- keresztmetszet csökkenés fajlagos értéke (szakadás helyén)

103. Mi a keménység?

Az anyagnak az alakváltozással (keményebb test behatolásával) szembe kifejtett ellenállása.

104. Milyen szúrótestet használnak Brinell keménységmérésnél, és hogyan határozható meg a
keménység mérőszáma?

Edzett acélgolyó.
HB=F/(D*h*pi)=F/S


F: erő
S: gömbsüveg (lenyomat) felülete
h: benyomódás mélysége
D: golyóátmérő

105. Milyen szúrótestet használnak Vickers keménységmérésnél, és hogyan határozható meg a
keménység mérőszáma?

136°-os lapszögű gyémántgúla.
HV=F/S F: erő
S: benyomódás felülete

106. Rockwell keménységmérésnél mivel arányos a keménység mérőszáma?

A szúrótest besüllyedésének mértékével.
Fz

107. Sorolja fel az ismétlődő igénybevételek változatai?

- tiszta lengőfeszültség
- nem tiszta lengőfeszültség
- nulla alapú lüktetőfeszültség
- nem nulla alapú lüktetőfeszültség

108. A fáradásos folyamat leírásához milyen három adat szükséges?

σ, P, N


σ: terhelő feszültség
N: törési igénybevételek száma
P: törési valószínűég

109. Rajzoljon egy általános Wöhler-görbét!


110. Milyen mezők találhatók a gyakorlati hármas diagramban?

σ-P; N: állandó
σ-N; P: állandó
P-N; σ: állandó

111. Mi az összefüggés a súrlódás és a kopás között?

Ha nincs súrlódás, nincs kopás sem. Ha nagy a súrlódás, akkor nagy a kopás is.

112. Abraziv anyag jelenlétében melyik partner kopik jobban? A keményebb vagy a lágyabb?

A keményebb.

113. Mi a különbség és a hasonlóság az első-, és a másodrendű adhéziós kopás között?

Különbség:


- nagy kopás: kis sebesség (elsőrendű)
- nagy kopás: nagy hő, összehegedés (másodrendű)
Hasonlóság: nincs kenőanyag- rozsdásodás

114. Rajzolja le a mikroszkóp elvi vázlatát!

115. A mikroszkópi kép alapján hogyan minősíthető az anyag szemcsefinomsága?


- megfelelő számú szemcse méretének lemérése
- adott területen lévő szemcsék megszámolása
- méhsejtmintával való összehasonlítás

116. Milyen lépésekből áll a minta előkészítése fénymikroszkópos vizsgálathoz?

- csiszolás
- polírozás
- maratás

117. Milyen jellemzőktől függ a hőre lágyuló műanyagok viszkozitása?

- hőmérséklet
- nyomás
- polimerizációs nyírási sebesség

118. Rajzolja fel, miként változik a húzószilárdság és a deformáció kristályos és amorf műanyagok
esetében a hőmérséklet változásával?

119. Ismertesse a műanyagok termikus jellemzőit!

- hőállóság
- hidegállóság
- lágyuláspont
- hőtágulás
- hővezető- és szigetelő képesség
- fajhő
- hőfokvezetési tényező

120. Milyen tulajdonságváltozást eredményez egyes műanyagoknál a vízfelvétel?

- nő a térfogat
- csökken a szilárdság
- nő a deformáció