• Shuffle
    Toggle On
    Toggle Off
  • Alphabetize
    Toggle On
    Toggle Off
  • Front First
    Toggle On
    Toggle Off
  • Both Sides
    Toggle On
    Toggle Off
  • Read
    Toggle On
    Toggle Off
Reading...
Front

Card Range To Study

through

image

Play button

image

Play button

image

Progress

1/37

Click to flip

Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;

Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;

H to show hint;

A reads text to speech;

37 Cards in this Set

  • Front
  • Back

MAKROÖKONÓMIA

A makroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, a teljes nemzetgazdaságokat (és a közöttük lévő kapcsolatokat) vizsgálja, melyek állapotát aggregált változókon keresztül jellemzi.

A makrogazdaságot kettős aggregálás, azaz összevonás jellemzi, a szereplőkből szektorokat, a termékekből termékcsoportokat hoz létre.

MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI

HÁZTARTÁS SZEKTOR




VÁLLALAT SZEKTOR




ÁLLAM SZEKTOR




KÜLFÖLD SZEKTOR

HÁZTARTÁS SZEKTOR (H)

Háztartások összessége.




Szerepe: áruk (termékek és szolgáltatások) vevője, valamint az ezekhez szükséges tényezők eladója. Ha valami igaz az összes háztartásra, az nem igaz minden egyes háztartásra.




Kereslete: fogyasztás

VÁLLLALAT SZEKTOR (V)

Vállalatok öszessége.




Kereslete: beruházás.

MAGÁN SZEKTOR




(MASZEK)

Háztartás szektor és vállalat szektor együttesen.

ÁLLAM SZEKTOR (Á)

Költségvetési intézmények összessége.




A modern gazdaságban szabályozó szerepe van. pl.: piaci jövedelem allokálása, de beavatkozik a környezet szennyezés ellen is




Kereslete: kormányzati kiadás.

KÜLFÖLD SZEKTOR (K)

Külföldiek hazai befektetései és fordítva.
A modern gazdaságra jellemző, hogy vegyes és nyitott. Magyarország gazdasága is nyitott, a működő tőkének több, mint fele külföldi kézben van. Az export zömét járműgyártás, gépgyártás és az elektronikai ipar adja, az import többségét pedig az ehhez szükséges alapanyagok, valamint a földgáz. Nemcsak termékek, hanem a munkaerő áramlásról beszélhetünk (jelenleg a kivándorlás 20 éves csúcsot döntött, melynek zömét a külföldön munkát vállalók teszi ki).

Kereslete: nettó export.

TERMÉKCSOPORTOK A MAKROÖKONÓMIÁBAN

Fogyasztás




Beruházás




Kormányzati kiadás




Export




Import

FOGYASZTÁS




C (COSUMPTION)

Háztartások vásárlásai. Makrogazdaságban a gazdasági adatok változását %-ban adjuk meg. (2014-ben kb. 17e milliárd Ft. Nyolc év után először emelkedett az egy főre jutó fogyasztás, 2,7%-kal).

BERUHÁZÁS




I (INVESTMENT)

Vállalatszektor olyan vásárlásai, amelyek több évig szolgálják a vállalkozást.




bruttó beruházás = nettó beruházás (bővítés) + amortizáció (pótlás)

KORMÁNYZATI KIADÁS




G (GOVERNMENT)

Állami vásárlások összesége.

EXPORT (X)




IMPORT (IM)

Azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet belföldön állítanak elő és külföldiek vásárolnak meg. Ami két ország közötti kereskedelemben az egyik ország számára export, az a másik szemszögéből importnak számít.


Az export zömét járműgyártás, gépgyártás és az elektronikai ipar adja, az import többségét pedig az ehhez szükséges alapanyagok, valamint a föld-gáz. Nemcsak termékek, hanem a munkaerő áramlásról beszélhetünk (jelenleg a kivándorlás 20 éves csúcsot döntött, melynek zömét a külföldön munkát vállalók teszi ki).

NETTÓ EXPORT




NX

Az export és az import különbsége adja meg a külkereskedelmi egyenleget (NX=X-IM), azaz a nettó exportot. Ez nem egy minőségjelző. MO exportjának 1/3-a Ausztria, Németország és É-Olaszországba megy, így gazdaságunk jelentősen függ ezen országok gazdaságától.

KIBOCSÁTÁS




Q (QUANTITY)

Adott gazdaságban adott időszak alatt megtermelt termékek mennyisége (pl. Mo, 1 év), pénzben mérjük.

JÖVEDELEM




Y (YIELD)

Realizált kibocsátás (azaz a végtermékek összértéke).

BÉR




W (WAGE)

Bérnek számít a munkabér (a bér 80-90%-át teszi ki), bérleti díj, kamat, profit.

MEGTAKARÍTÁS




S (SAVING)

Fogyasztásra fel nem használt jövedelem.

ADÓ




T (TAX)

Háztartás adója (Th): a végső fogyasztót terheli, a vállalat fizeti meg.




Vállalat szektor adója (Tv):


nyereségadó (TAO): alapvetően 10%, 500m felett 19%


IPA: bevétel arányos adó: 2%

TRANSZFER




TR (TRANSFER)

A magánszektor (háztartás+vállalat) adót fizet az államnak, az állam pedig transzfereket ad a magánszektornak (pl. családi adókedvezmény, pályakezdők járulékkedvezménye stb…)

ÁRSZÍNVONAL




P (PRICE LEVEL)

A termék árának termékmennyiséggel súlyozott átlaga.




Ha az árszínvonal nő, akkor inflációról beszélünk, ha csökken, akkor deflációról. Defláció esetén spekuláció miatt a tartós fogyasztási cikkek fogyasztása csökken, ezért gazdaságilag nem olyan jó, hiszen nincs gazdasági növekedés.

GAZDASÁGI MÉRÉSEK JELENTŐSÉGE

Különböző korokat, rezsimeket össze lehessen hasonlítani. Az ENSZ-nél a tagdíj fizetésének alapja.

NEMZETI SZÁMLÁK RENDSZERE




SNA

Hazánkban és más országokban is általában az ENSZ nemzeti számlarendszerének, az SNA-nak 1993-ra kidolgozott, korszerűsített változatát alkalmazzák a makrofolyamatok a összesítéséhez.




Egy-egy makrogazdaság éves eredményeit átfogóan az SNA-alapmutatói tükrözik.

MAKROGAZDASÁG ALAPVETŐ EGYENLETE

Y= C + I + G + (X – IM)

MAKROGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNEK JELLEMZŐI, SAJÁTOSSÁGAI, ELEMEI

1. Széleskörűség


2. Homogenizálás


3. Árak változása


4. Halmozódás


5. Bruttó és nettó mutatók


6. Hazai és nemzeti mutatók


7. Nemzetközi transzferek



SZÉLESKÖRŰSÉG

Csak a társadalmilag szervezett tevékenységek mérhetőek, kimarad a szürke- és feketegazdaság, aránya 18-33%.




A szürke legális, de eltitkolt tevékenység, a fekete gazdaság pedig alapvetően illegális tevékenység.




GDP a gazdasági tevékenységet korlátozott mértékben mérni képes mutató, életminőséget nem jelent. Pl. háztartásokban anyuka otthon főz vs. étterem, azaz a háztartások előállításai nincs benne, illetve egyéb tökéletlenségek

HOMOGENIZÁLÁS

Sokféle terméket hogyan összesítsünk.


Pl. frizura, sertés, bicikli




Az összes kibocsátás vagy bruttó kibocsátás (GO = GROSS OUTPUT) képlete: GO = ∑ (p*Q)




Beszélhetünk folyóáras (azaz mindig az adott év áraival számolva), vagy nominál (azaz változatlan áras) kibocsátásról.

ÁRAK VÁLTOZÁSA


Reálkibocsátás =




Nominális kibocsátás : GDP árindex


HALMOZÓDÁS

Hozzáadott érték = Összes kibocsátás - Folyó termelő felhasználás




(Pl.: a kenyeret számoljuk, nem a hozzá felhaszált gabonát, azután a lisztet, ami a gabonából készült stb...)

BRUTTÓ ÉS NETTÓ MUTATÓK

Nettó beruházás = Bruttó beruházás - Amortizáció




(Általában:


Nettó mutató = bruttó mutató - amortizáció


DE! Ne keverjétek ide a nettó exportot, ami az export és az import különbsége :) )

HAZAI ÉS NEMZETI MUTATÓK

GDP = Bruttó Hazai Termék




NDP = Nettó Hazai Termék




GNI = Bruttó Nemzeti Jövedelem




NNI = Nettó Nemzeti Jövedelem

BRUTTÓ HAZAI TERMÉK




GDP




GROSS DOMESTIC PRODUCT

= hazaiak hazai termelése + külföldiek itteni termelése

A legátfogóbb mutatószáma annak, hogy egy adott ország egy adott évben mennyi terméket és szolgáltatást állít elő. Pénzben fejezzük ki.

NETTÓ HAZAI TERMÉK




NDP




NET DOMESTIC PRODUCT

= bruttó hazai termék - amortizáció

Az NDP sokkal pontosabb értéket adna, mint a GDP, de az amortizációt nagyon nehéz állami szinten megbecsülni, ezért a bruttót szoktuk használni.

BRUTTÓ NEMZETI JÖVEDELEM




GNI




GROSS NATIONAL INCOME

= hazaiak hazai jövedelme + hazaiak külföldi jövedelme

Kb. 6-8%-kal nagyobb a GNI, mint a GDP.


NETTÓ NEMZETI JÖVEDELEM




NNI




NET NATIONAL INCOME

GNI – Amortizáció

NEMZETKÖZI TRANSZFEREK

Országok közötti közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelem. EU-val kapcsolatos támogatás „belföldinek” számít!




GNDI = Bruttó Nemzeti Rendelkezésre álló Jövedelem




NNDI = Nettó Nemzeti Rendelkezésre álló Jövedelem

BRUTTÓ NEMZETI RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM




GNDI




GROSS NATIONAL DOMESTIC INCOME



GNDI = GNI - Kiáramló nemzetközi transzferek (pl NATO tagdíj) + Beáramló nemzetközi Transzferek

NETTÓ NEMZETI RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM




NNDI




NET NATIONAL DOMESTIC INCOME

= GNDI – Amortizáció