• Shuffle
    Toggle On
    Toggle Off
  • Alphabetize
    Toggle On
    Toggle Off
  • Front First
    Toggle On
    Toggle Off
  • Both Sides
    Toggle On
    Toggle Off
  • Read
    Toggle On
    Toggle Off
Reading...
Front

Card Range To Study

through

image

Play button

image

Play button

image

Progress

1/131

Click to flip

Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;

Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;

H to show hint;

A reads text to speech;

131 Cards in this Set

  • Front
  • Back
Lewis-elmélet
kovalens kötéssel szerveződött molekulákban a vegyértékelektronok megosztása révén nemesgáz konfiguráció valósul meg
homonukleáris molekulák
azonos atommagokból felépülő molekulák
heteronukleáris molekulák
eltérő atom(mag)okból felépülő molekulák
tiszta kovalens kötés
szimmetrikus töltéseloszlás esetén
tiszta ionos kötés
nagy EN különbség esetén
elektronaffinitás
elektron felvételével képződő anion keletkezésekor felszabaduló energia
ionizációs potenciál
elektron eltávolításával képződő kation keletkezéséhez szükséges energia
töltésszétválás
kötés ionos jellegét ezzel jellemezzük, nagysága az atomon EN különbségével arányos
dipólus molekula
ha a kötések polárisak, és polaritásvektorai nem oltják ki egymást
apoláris molekula
ha azonos atomokból áll, vagy a polaritásvektorok kioltják egymást
rezonancia elmélet
olyan molekuláknál, melyeknek több Lewis-képletük lehet, azok kombinációja írja le a valós molekulát
mezomer rendszer
határszerkezettel leírható rendszer
atompálya
amelyen belül az elektron 90%-os valószínűséggel fordul elő
Schrödinger-egyenlet
elektron mozgását differenciálegyenlettel írja le, megoldásként hullámfüggvényeket kapunk
csomófelület
ahol az elektron előfordulási valószínűsége 0
felépítési elv
mindig az alacsonyabb energiájú pályák töltődnek fel először
Pauli-elv
minden pályán legfeljebb két ellentétes spinű elektron tartózkodhat
Hund-szabály
azonos energiájú pályák betöltődése először párosítatlan elektronokkal történik
degenerált pályák
azonos energiájú pályák
molekulapálya-elmélet
egy kémiai kötés létesítésében a molekulát felépítő összes atom atompályája részt vesz, delokalizált kötések és az atompályák számával megegyező számú molekulapálya jön létre
egyensúlyi kötéshossz
ahol a potenciális energia minimumot vesz fel
HOMO
legnagyobb energiájú betöltött molekulapálya
LUMO
legkisebb energiájú be nem töltött molekulapálya
vegyértékkötés-módszer
a kémiai kötések lokalizáltak, mert az egyik atom pályája a másikéval létesít kötést
hibridizáció
az atompályák hullámfüggvényét különféle hányadban kombinálva új pályafüggvényeket kapunk, ezek a hibridpályák
sp3 hibridizáció
egy résznyi s, három résznyi p jelleg, erős szigma kötés létesül
sp2 hibridizáció
három hibridpálya keletkezik, három szigma kötés, egy pi kötés alakul ki
sp hibridizáció
két hibridpálya jön létre, 2 szigma és 2 pi kötés alakul ki
vegyérték-elektronpár taszítás módszere
molekulák geometriája kizárólag az elektron-elektron kölcsönhatástól függ
szubsztitúció
molekula egy atom(csoport)ja más atommal vagy atomcsoporttal cserélődik ki
addíció
két vagy több molekula egyetlen új molekulává egyesül
elimináció
valamely molekulából egy vagy több atom(csoport) kihasad
átrendeződés
a molekulaszerkezet, azaz az atom(csoport)ok molekulán belüli kapcsolódása változik meg
egylépéses reakció
egy átmeneti állapoton keresztül megy végbe
többlépéses reakció
több átmeneti állapoton keresztül megy végbe
heterolízis
A-B kötés mindkét kötőelektronja az egyik fragmenshez kerül, ionok/ionos jellegű fragmensek képződnek
konjugáció
ionokból/ionos jellegű fragmensekből A-B kötés képződik
homolízis
A-B kötés kötő elektronjainak egyike az egyik, másik a másik fragmenshez kerül, A és B gyökök/gyökös jellegű fragmensek keletkeznek
kolligáció
két, gyökös jellegű fragmensből A-B kötés képződik
reagens (szerves kémiában)
az a komponens, amelynek a reakcióban résztvevő centruma nem szénatom
szubsztrát (szerves kémiában)
az a komponens, melynek szénatomján a reakció végbemegy
nukleofil reagens
magot kedvelő, elektronban gazdag reagens, pl. anionok, a negatív töltésű atom a nukleofil centrum; semleges töltésű molekulák: magányos elektronpárral, kettős vagy hármas kötéssel rendelkezők
elektrofil reagens
elektront kedvelő, elektronhiányos részecskék, pl. kationok, a pozitív töltésű atom az elektrofil centrum; semleges töltésű molekulák: karbének
funkciós csoport
az a molekularész vagy atom, mely alapvetően meghatározza a vegyület kémiai tulajdonságait
mikroszkopikus reverzibilitás elve
valamennyi reakció reverzibilis
uni/monomolekuláris reakció
egyetlen vegyület más anyag közreműködése nélkül alakul át egy másik vegyületté
aktiválási energia
az az energiamennyiség, aminek hatására átmeneti komplex keletkezik
molekularitás
hány molekula vesz részt az átmeneti komplex felépítésében
standard szabadentalpia
az entalpiától és az entrópiától függ, G0=H0-TS0
képződési entalpia
képződési hő, egy vegyület standard állapotú elemeiből való képződési reakcióinak reakcióhője
entrópia
növekedése a rendszeren belül nagyobb változatosságot eredményez
termodinamikai feltétel
rendszer szabadentalpia csökkenése
exoterm reakció
ha a képződési hő negatív, azaz az entalpiaváltozás negatív
endoterm reakció
ha a képződési hő pozitív, azaz az entalpiaváltozás pozitív
exergonikus reakció
ha a szabadentalpia változás negatív
endergonikus reakció
ha a szabadentalpia változás pozitív
kinetikai feltétel
az aktiválási energia leküzdése
aktiválási komplex
a potenciális energia maximumánál, nagyon rövid élettartamú
átmeneti szerkezet/állapot
az aktivált komplex mozgásmentes energiaminimumának megfelelő fiktív szerkezet
intermedier/köztitermék
energia szempontjából lokális minimumban, kiindulási anyaghoz és termékhez képest nagyobb energiájú
legkisebb mozgások elve
azok a reakcióutak részesülnek előnyben, melyekben a reakciópartnerek atomjai a legkisebb mértékben változnak meg
Hammond-elv
egy erősen exoterm reakció átmeneti állapota a reakciókoordináta-potenciális energia diagram korai szakaszában van, ezért az átmeneti állapot a kiindulási anyaghoz hasonlít, erősen endoterm reakció esetében a termékhez hasonlít, és ha egy nagy energiájú instabilis intermedier képződik, akkor ahhoz hasonlít majd
termodinamikai kontroll
a reakció eszerint játszódik le, ha biztosított a reverzibilitás, a magas hőmérséklet, a hosszú reakcióidő, ezért le tudja győzni az összes energiagátat
kinetikai kontroll
a reakció eszerint zajlik le, ha biztosított a rövid reakcióidő és az alacsony hőmérséklet; irreverzibilis reakció esetén mindig eszerint zajlik
induktív effektus
egy kötés valamely hatásra bekövetkező polarizációja, ez okozza a molekulán belül az elektroneltolódást; az ezt előidéző atomtól távolodva a hatás csökken
téreffektus
induktív effektushoz hasonló, de nem a kötések mentén, hanem a téren át vagy oldószermolekulákon keresztül hat; a molekula geometriájától függ
negatív induktív effektus (-I)
az ilyen szubsztituens elektronszívó a H atomhoz képest
pozitív induktív effektus (+I)
az ilyen szubsztituens elektronküldő a H atomhoz képest
mezomer effektus
nemkötő elektronpárral vagy pi-elektronokkal rendelkező szubsztituensnek azon képessége, mellyel egy pi-elektronrendszer elektroneloszlását meg tudja változtatni
pozitív mezomer effektus (+M)
ha a szubsztituens az elektronsűrűséget növeli
negatív mezomer effektus (-M)
ha a szubsztituens az elektronsűrűséget csökkenti
szterikus gátlás
ha a reagensnek a kiindulási vegyület reakciócentrumához való hozzáférését térbeli zsúfoltság gátolja
szterikus gyorsítás
unimolekuláris reakciókra jellemző, az a vegyület képződik gyorsabban, amely molekuláinak térbeli zsúfoltsága a kiindulási állapothoz képest csökken
hidrogén kötés
H eletronegatív atomhoz kötődik, molekulák között erős kapcsolat jön létre; a hidrogéndonor ált. O/N atom, az akceptor szintén
dipól-dipól kölcsönhatás
a poláris molekulák egyenlőtlen elektroneloszlásuk miatt permanens dipólusokként hatnak egymásra
van der Waals-kölcsönhatás/diszperziós kölcsönhatás
permanens dipólussal nem rendelkező molekulák is dipólussá válhatnak időlegesen, ezek a szomszédos molekulákra hatnak és dipólusokat indukálnak
sav (Bronsted)
azok a vegyületek, melyek proton átadására képesek
bázis (Bronsted)
azok a vegyületek, melyek proton felvételére képesek
induktív effektus hatása a savasságra
-I szubsztituens növeli az aciditást, mert a konjugált bázis töltését delokalizálja, így stabilizálja az aniont, a savból pedig segíti a proton leválását; minél távolabb van az elektronszívó szubsztituens a konjugált bázis negatív töltésétől, annál kevésbé érvényesül a hatása
mezomer effektus hatása a savasságra
a konjugációra képes szubsztituens növeli az aciditást a negatív töltés diszpergálásával, azaz az aciditás nő -M hatású szubszituens mellett
elektronegativitás hatása a savasságra
periódusos rendszerben balról jobbra nő az EN, és a származtatható H vegyületek savassága; a VI.A és VII.A oszlopokban fentről lefelé csökken az EN, de a H vegyületek aciditása nő
hidrogénkötés hatása a savasságra
stabilizálja a karboxilátcsoportot, így növeli a savi erősséget
hibridizáció hatása a savasságra
egy sav konjugált bázisának nemkötő elektronpárja annál alacsonyabb energiaállapotú, minél nagyobb az s-hányada; az sp, sp2, sp3 sorban csökken az anionok stabilitása és nő a bázicitása
sav (Lewis)
amely Lewis-bázissal reagálni képes
bázis (Lewis)
olyan vegyület, amely egy reaktív elektronpárral rendelkezik
Oláh-féle elmélet
szupersavak: protonsavak savassága Lewis-féle savakkal megnövelhető, pl. óleum
izoméria
amikor két vagy több vegyületnek azonos az összegképlete, de eltérő a szerkezete
konstitúció
molekulán belül az atomok kapcsolódási sorrendje
konstitúciós izomerek
azonos az összegképletük, de a molekulán belül eltérő az atomok kapcsolódási sorrendje
tautoméria
olyan konstitúciós izomerek, melyek molekulái ez mozgékony hidrogén és egy kettős kötés helyzetében különböznek; ált egyensúlyi elegyként léteznek
dezmotrópia
ha a két tautomer alak önálló vegyületként is létképes
oxo-enol tautoméria
azok az oxovegyületek, melyeknek karboxilcsoportjával szomszédos szénatomján legalább egy hidrogénatomjuk van, oxo-enol átrendeződésre képesek
laktám-laktim tautoméria
gyűrűs savamidokra jellemző, formális hidrogénátrendeződést jelent az amidcsoporton belül
gyűrű-lánc tautoméria
olyan molekuláknál, melyek aldehidcsoportot és megfelelő térhelyzetű hidroxilcsoportot tartalmaznak, ezek molekulán belül félacetál típusú vegyület keletkezése közben reagálnak, miközben a OH-csoport H-je az aldehidcsoportra vándorol
sztereoizoméria
két vegyületnek az összegképlete és a molekulán belüli konstitúciója azonos, de atomjaik térbeli elrendeződése különböző
konformáció
a molekulán belül egymással közvetlenül nem kapcsolódó atom(csoport)ok viszonylagos térbeli elrendeződése; szén-szén egyszeres kötés menti elforgatással sztereoizomereket eredményez
konfiguráció
a molekulán belül egy adott szénatomhoz vagy szénatompárhoz kapcsolódó atom(csoport)ok térbeli helyzete
enantiomerek
ha az izomerek egymásnak tükörképei, és fedésbe nem hozhatók
diasztereomerek
ha az izomerek nincsenek tükörképi viszonyban egymással
Fischer-féle vetítési szabály
a szénatom körül tetraéderesen elhelyezkedő négy ligandum síkbeli ábrázolására; a modellt úgy helyezzük a papír fölé, hogy az előre és hátra mutató ligandumok a papírhoz közelebb É-D irányba, a balra és jobbra mutatók Ny-K irányba, a papírtól távolabb legyenek
Newman-féle ábrázolás
két szénatomot összekötő vegyérték a szemünk vonalába essen, és a síkban egy kör elé és mögé rajzoljuk a ligandumokat
nyitott és fedőállás
legkisebb energiájú konformer, legnagyobb energiájú konformer
cisz-transz izoméria/geometriai izoméria
két vegyület konstitúciója azonos, de egy adott síkhoz képest két kiválasztott ligandum viszonylagos térhelyzete eltérő; cisz: két csoport a sík azonos oldalán van, transz: ellentétes oldalon vannak
királis
olyan alakzat, mely a saját tükörképével nem azonos
akirális
olyan alakzat, mely a saját tükörképével azonos
kiralitáscentrum/sztereogén centrum/asszimetrikus szénatom
legegyszerűbb királis molekulánál: egy szénatomhoz négy különböző akirális ligandum csatlakozik, a centrum a szénatom lesz
axiális kiralitás
ha a kiralitás annak tulajdonítható, hogy egy tengely körül gátolt a rotáció
helikális kiralitás
a tükörképek jobb- és balmenetű csavarokhoz hasonlóak
optikailag aktív anyag
olyan vegyületek, melyek elforgatják a lineárisan polarizált fény síkját
racém forma
jobbra és balra forgató enantiomerek 50-50%-os arányú elegye, ez optikailag inaktív lesz
konformációs racemát
ha két tükörképi konformer szobahőmérsékleten akadály nélkül egymásba alakulhat, így a forgatóképesség kiegyenlítődik
rezolválás
a racém forma szétválasztása jobbra és balra forgató enantiomerekre
spektroszkópia
anyagok viselkedésének folyamatos követése különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzás hatására
UV-VIS spektroszkópia
vizsgált molekula az UV vagy a látható fény adott hullámhosszú komponensét abszorbeálja, ennek hatására a molekula egyik vegyértékelektronja kötő vagy nemkötő pályáról egy nagyobb energiájú lazítópályára lép
Bougert-Lambert törvény
a fényből abszorbeált hányad független a beeső fény intenzitásától
Beer törvény
abszorpciót önmagában nem mutató (átlátszó) oldószerben a beeső fényből az oldott anyag által abszorbeált hányad csak a fény útjába eső oldott anyag mennyiségétől függ
abszorpciós spektrum
hullámhossz és intenzitás függvényének ábrázolásával, az abszorpciós maximum/minimum a legfontosabb
kromofor
a molekula azon szerkezeti egysége, mely a fényabszorpcióért leginkább felelős
batokrom/hipszokrom eltolódás
az abszorpció általán spektrumbeli eltolódása a nagyobb/kisebb hullámhosszak felé
hiperkrom/hipokrom eltolódás
az abszorpció intenzitásának növekedésekor/csökkenésekor történő eltolódás
auxokrom
azok a csoportok, melyek önállóan nem rendelkeznek jellemző fényelnyeléssel, de egy kromofor abszorpciójára jellemző hatást gyakorolnak
IR spektroszkópia
molekulák belső rezgésével kapcsolatos
vegyértékrezgés
két atommag közeledik, illetve távolodik egymástól a kötés mentén
deformációs rezgés
az atomok a síkban a szénatommal ellentétes irányban mozdulnak el
ujjlenyomat-tartomány
1300-800 cm-1, itt jelentkeznek a molekulák vázát alkotó egyszeres kötéssel kapcsolt atompárok vegyértékrezgései, a deformációs rezgések, és a kombinációs sávok is
mágneses magrezonancia spektroszkópia
elektromágneses sugárzás és az atommagok kölcsönhatásán alapszik
kémiai árnyékolás
a molekulák hidrogénatommagjainak lokális mágneses környezete a kötő elektronok mágneses erőtere miatt eltér az idealizált állapottól
diamágneses árnyékolás
ha az elektronok mozgása által indukált mágneses erőtér iránya megegyezik a külső mágneses tér irányával, akkor a protonra ható lokális mágneses térerősség nagyobb mint B0
paramágneses árnyékolás
ha az elektronok mozgása által indukált mágneses erőtér iránya ellentétes a külső mágneses tér irányával, akkor a protonra ható lokális mágneses térerősség kisebb mint B0
árnyékoló/shielding hatás
+, nagyobb térerősség felé történő eltolódás
negatív árnyékoló/deshielding hatás
-, a kisebb térerősség felé történő eltolódás