Reading...
Play button
Play button
Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;
Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;
H to show hint;
A reads text to speech;
131 Cards in this Set
- Front
- Back
|
Lewis-elmélet
|
kovalens kötéssel szerveződött molekulákban a vegyértékelektronok megosztása révén nemesgáz konfiguráció valósul meg
|
|
|
homonukleáris molekulák
|
azonos atommagokból felépülő molekulák
|
|
|
heteronukleáris molekulák
|
eltérő atom(mag)okból felépülő molekulák
|
|
|
tiszta kovalens kötés
|
szimmetrikus töltéseloszlás esetén
|
|
|
tiszta ionos kötés
|
nagy EN különbség esetén
|
|
|
elektronaffinitás
|
elektron felvételével képződő anion keletkezésekor felszabaduló energia
|
|
|
ionizációs potenciál
|
elektron eltávolításával képződő kation keletkezéséhez szükséges energia
|
|
|
töltésszétválás
|
kötés ionos jellegét ezzel jellemezzük, nagysága az atomon EN különbségével arányos
|
|
|
dipólus molekula
|
ha a kötések polárisak, és polaritásvektorai nem oltják ki egymást
|
|
|
apoláris molekula
|
ha azonos atomokból áll, vagy a polaritásvektorok kioltják egymást
|
|
|
rezonancia elmélet
|
olyan molekuláknál, melyeknek több Lewis-képletük lehet, azok kombinációja írja le a valós molekulát
|
|
|
mezomer rendszer
|
határszerkezettel leírható rendszer
|
|
|
atompálya
|
amelyen belül az elektron 90%-os valószínűséggel fordul elő
|
|
|
Schrödinger-egyenlet
|
elektron mozgását differenciálegyenlettel írja le, megoldásként hullámfüggvényeket kapunk
|
|
|
csomófelület
|
ahol az elektron előfordulási valószínűsége 0
|
|
|
felépítési elv
|
mindig az alacsonyabb energiájú pályák töltődnek fel először
|
|
|
Pauli-elv
|
minden pályán legfeljebb két ellentétes spinű elektron tartózkodhat
|
|
|
Hund-szabály
|
azonos energiájú pályák betöltődése először párosítatlan elektronokkal történik
|
|
|
degenerált pályák
|
azonos energiájú pályák
|
|
|
molekulapálya-elmélet
|
egy kémiai kötés létesítésében a molekulát felépítő összes atom atompályája részt vesz, delokalizált kötések és az atompályák számával megegyező számú molekulapálya jön létre
|
|
|
egyensúlyi kötéshossz
|
ahol a potenciális energia minimumot vesz fel
|
|
|
HOMO
|
legnagyobb energiájú betöltött molekulapálya
|
|
|
LUMO
|
legkisebb energiájú be nem töltött molekulapálya
|
|
|
vegyértékkötés-módszer
|
a kémiai kötések lokalizáltak, mert az egyik atom pályája a másikéval létesít kötést
|
|
|
hibridizáció
|
az atompályák hullámfüggvényét különféle hányadban kombinálva új pályafüggvényeket kapunk, ezek a hibridpályák
|
|
|
sp3 hibridizáció
|
egy résznyi s, három résznyi p jelleg, erős szigma kötés létesül
|
|
|
sp2 hibridizáció
|
három hibridpálya keletkezik, három szigma kötés, egy pi kötés alakul ki
|
|
|
sp hibridizáció
|
két hibridpálya jön létre, 2 szigma és 2 pi kötés alakul ki
|
|
|
vegyérték-elektronpár taszítás módszere
|
molekulák geometriája kizárólag az elektron-elektron kölcsönhatástól függ
|
|
|
szubsztitúció
|
molekula egy atom(csoport)ja más atommal vagy atomcsoporttal cserélődik ki
|
|
|
addíció
|
két vagy több molekula egyetlen új molekulává egyesül
|
|
|
elimináció
|
valamely molekulából egy vagy több atom(csoport) kihasad
|
|
|
átrendeződés
|
a molekulaszerkezet, azaz az atom(csoport)ok molekulán belüli kapcsolódása változik meg
|
|
|
egylépéses reakció
|
egy átmeneti állapoton keresztül megy végbe
|
|
|
többlépéses reakció
|
több átmeneti állapoton keresztül megy végbe
|
|
|
heterolízis
|
A-B kötés mindkét kötőelektronja az egyik fragmenshez kerül, ionok/ionos jellegű fragmensek képződnek
|
|
|
konjugáció
|
ionokból/ionos jellegű fragmensekből A-B kötés képződik
|
|
|
homolízis
|
A-B kötés kötő elektronjainak egyike az egyik, másik a másik fragmenshez kerül, A és B gyökök/gyökös jellegű fragmensek keletkeznek
|
|
|
kolligáció
|
két, gyökös jellegű fragmensből A-B kötés képződik
|
|
|
reagens (szerves kémiában)
|
az a komponens, amelynek a reakcióban résztvevő centruma nem szénatom
|
|
|
szubsztrát (szerves kémiában)
|
az a komponens, melynek szénatomján a reakció végbemegy
|
|
|
nukleofil reagens
|
magot kedvelő, elektronban gazdag reagens, pl. anionok, a negatív töltésű atom a nukleofil centrum; semleges töltésű molekulák: magányos elektronpárral, kettős vagy hármas kötéssel rendelkezők
|
|
|
elektrofil reagens
|
elektront kedvelő, elektronhiányos részecskék, pl. kationok, a pozitív töltésű atom az elektrofil centrum; semleges töltésű molekulák: karbének
|
|
|
funkciós csoport
|
az a molekularész vagy atom, mely alapvetően meghatározza a vegyület kémiai tulajdonságait
|
|
|
mikroszkopikus reverzibilitás elve
|
valamennyi reakció reverzibilis
|
|
|
uni/monomolekuláris reakció
|
egyetlen vegyület más anyag közreműködése nélkül alakul át egy másik vegyületté
|
|
|
aktiválási energia
|
az az energiamennyiség, aminek hatására átmeneti komplex keletkezik
|
|
|
molekularitás
|
hány molekula vesz részt az átmeneti komplex felépítésében
|
|
|
standard szabadentalpia
|
az entalpiától és az entrópiától függ, G0=H0-TS0
|
|
|
képződési entalpia
|
képződési hő, egy vegyület standard állapotú elemeiből való képződési reakcióinak reakcióhője
|
|
|
entrópia
|
növekedése a rendszeren belül nagyobb változatosságot eredményez
|
|
|
termodinamikai feltétel
|
rendszer szabadentalpia csökkenése
|
|
|
exoterm reakció
|
ha a képződési hő negatív, azaz az entalpiaváltozás negatív
|
|
|
endoterm reakció
|
ha a képződési hő pozitív, azaz az entalpiaváltozás pozitív
|
|
|
exergonikus reakció
|
ha a szabadentalpia változás negatív
|
|
|
endergonikus reakció
|
ha a szabadentalpia változás pozitív
|
|
|
kinetikai feltétel
|
az aktiválási energia leküzdése
|
|
|
aktiválási komplex
|
a potenciális energia maximumánál, nagyon rövid élettartamú
|
|
|
átmeneti szerkezet/állapot
|
az aktivált komplex mozgásmentes energiaminimumának megfelelő fiktív szerkezet
|
|
|
intermedier/köztitermék
|
energia szempontjából lokális minimumban, kiindulási anyaghoz és termékhez képest nagyobb energiájú
|
|
|
legkisebb mozgások elve
|
azok a reakcióutak részesülnek előnyben, melyekben a reakciópartnerek atomjai a legkisebb mértékben változnak meg
|
|
|
Hammond-elv
|
egy erősen exoterm reakció átmeneti állapota a reakciókoordináta-potenciális energia diagram korai szakaszában van, ezért az átmeneti állapot a kiindulási anyaghoz hasonlít, erősen endoterm reakció esetében a termékhez hasonlít, és ha egy nagy energiájú instabilis intermedier képződik, akkor ahhoz hasonlít majd
|
|
|
termodinamikai kontroll
|
a reakció eszerint játszódik le, ha biztosított a reverzibilitás, a magas hőmérséklet, a hosszú reakcióidő, ezért le tudja győzni az összes energiagátat
|
|
|
kinetikai kontroll
|
a reakció eszerint zajlik le, ha biztosított a rövid reakcióidő és az alacsony hőmérséklet; irreverzibilis reakció esetén mindig eszerint zajlik
|
|
|
induktív effektus
|
egy kötés valamely hatásra bekövetkező polarizációja, ez okozza a molekulán belül az elektroneltolódást; az ezt előidéző atomtól távolodva a hatás csökken
|
|
|
téreffektus
|
induktív effektushoz hasonló, de nem a kötések mentén, hanem a téren át vagy oldószermolekulákon keresztül hat; a molekula geometriájától függ
|
|
|
negatív induktív effektus (-I)
|
az ilyen szubsztituens elektronszívó a H atomhoz képest
|
|
|
pozitív induktív effektus (+I)
|
az ilyen szubsztituens elektronküldő a H atomhoz képest
|
|
|
mezomer effektus
|
nemkötő elektronpárral vagy pi-elektronokkal rendelkező szubsztituensnek azon képessége, mellyel egy pi-elektronrendszer elektroneloszlását meg tudja változtatni
|
|
|
pozitív mezomer effektus (+M)
|
ha a szubsztituens az elektronsűrűséget növeli
|
|
|
negatív mezomer effektus (-M)
|
ha a szubsztituens az elektronsűrűséget csökkenti
|
|
|
szterikus gátlás
|
ha a reagensnek a kiindulási vegyület reakciócentrumához való hozzáférését térbeli zsúfoltság gátolja
|
|
|
szterikus gyorsítás
|
unimolekuláris reakciókra jellemző, az a vegyület képződik gyorsabban, amely molekuláinak térbeli zsúfoltsága a kiindulási állapothoz képest csökken
|
|
|
hidrogén kötés
|
H eletronegatív atomhoz kötődik, molekulák között erős kapcsolat jön létre; a hidrogéndonor ált. O/N atom, az akceptor szintén
|
|
|
dipól-dipól kölcsönhatás
|
a poláris molekulák egyenlőtlen elektroneloszlásuk miatt permanens dipólusokként hatnak egymásra
|
|
|
van der Waals-kölcsönhatás/diszperziós kölcsönhatás
|
permanens dipólussal nem rendelkező molekulák is dipólussá válhatnak időlegesen, ezek a szomszédos molekulákra hatnak és dipólusokat indukálnak
|
|
|
sav (Bronsted)
|
azok a vegyületek, melyek proton átadására képesek
|
|
|
bázis (Bronsted)
|
azok a vegyületek, melyek proton felvételére képesek
|
|
|
induktív effektus hatása a savasságra
|
-I szubsztituens növeli az aciditást, mert a konjugált bázis töltését delokalizálja, így stabilizálja az aniont, a savból pedig segíti a proton leválását; minél távolabb van az elektronszívó szubsztituens a konjugált bázis negatív töltésétől, annál kevésbé érvényesül a hatása
|
|
|
mezomer effektus hatása a savasságra
|
a konjugációra képes szubsztituens növeli az aciditást a negatív töltés diszpergálásával, azaz az aciditás nő -M hatású szubszituens mellett
|
|
|
elektronegativitás hatása a savasságra
|
periódusos rendszerben balról jobbra nő az EN, és a származtatható H vegyületek savassága; a VI.A és VII.A oszlopokban fentről lefelé csökken az EN, de a H vegyületek aciditása nő
|
|
|
hidrogénkötés hatása a savasságra
|
stabilizálja a karboxilátcsoportot, így növeli a savi erősséget
|
|
|
hibridizáció hatása a savasságra
|
egy sav konjugált bázisának nemkötő elektronpárja annál alacsonyabb energiaállapotú, minél nagyobb az s-hányada; az sp, sp2, sp3 sorban csökken az anionok stabilitása és nő a bázicitása
|
|
|
sav (Lewis)
|
amely Lewis-bázissal reagálni képes
|
|
|
bázis (Lewis)
|
olyan vegyület, amely egy reaktív elektronpárral rendelkezik
|
|
|
Oláh-féle elmélet
|
szupersavak: protonsavak savassága Lewis-féle savakkal megnövelhető, pl. óleum
|
|
|
izoméria
|
amikor két vagy több vegyületnek azonos az összegképlete, de eltérő a szerkezete
|
|
|
konstitúció
|
molekulán belül az atomok kapcsolódási sorrendje
|
|
|
konstitúciós izomerek
|
azonos az összegképletük, de a molekulán belül eltérő az atomok kapcsolódási sorrendje
|
|
|
tautoméria
|
olyan konstitúciós izomerek, melyek molekulái ez mozgékony hidrogén és egy kettős kötés helyzetében különböznek; ált egyensúlyi elegyként léteznek
|
|
|
dezmotrópia
|
ha a két tautomer alak önálló vegyületként is létképes
|
|
|
oxo-enol tautoméria
|
azok az oxovegyületek, melyeknek karboxilcsoportjával szomszédos szénatomján legalább egy hidrogénatomjuk van, oxo-enol átrendeződésre képesek
|
|
|
laktám-laktim tautoméria
|
gyűrűs savamidokra jellemző, formális hidrogénátrendeződést jelent az amidcsoporton belül
|
|
|
gyűrű-lánc tautoméria
|
olyan molekuláknál, melyek aldehidcsoportot és megfelelő térhelyzetű hidroxilcsoportot tartalmaznak, ezek molekulán belül félacetál típusú vegyület keletkezése közben reagálnak, miközben a OH-csoport H-je az aldehidcsoportra vándorol
|
|
|
sztereoizoméria
|
két vegyületnek az összegképlete és a molekulán belüli konstitúciója azonos, de atomjaik térbeli elrendeződése különböző
|
|
|
konformáció
|
a molekulán belül egymással közvetlenül nem kapcsolódó atom(csoport)ok viszonylagos térbeli elrendeződése; szén-szén egyszeres kötés menti elforgatással sztereoizomereket eredményez
|
|
|
konfiguráció
|
a molekulán belül egy adott szénatomhoz vagy szénatompárhoz kapcsolódó atom(csoport)ok térbeli helyzete
|
|
|
enantiomerek
|
ha az izomerek egymásnak tükörképei, és fedésbe nem hozhatók
|
|
|
diasztereomerek
|
ha az izomerek nincsenek tükörképi viszonyban egymással
|
|
|
Fischer-féle vetítési szabály
|
a szénatom körül tetraéderesen elhelyezkedő négy ligandum síkbeli ábrázolására; a modellt úgy helyezzük a papír fölé, hogy az előre és hátra mutató ligandumok a papírhoz közelebb É-D irányba, a balra és jobbra mutatók Ny-K irányba, a papírtól távolabb legyenek
|
|
|
Newman-féle ábrázolás
|
két szénatomot összekötő vegyérték a szemünk vonalába essen, és a síkban egy kör elé és mögé rajzoljuk a ligandumokat
|
|
|
nyitott és fedőállás
|
legkisebb energiájú konformer, legnagyobb energiájú konformer
|
|
|
cisz-transz izoméria/geometriai izoméria
|
két vegyület konstitúciója azonos, de egy adott síkhoz képest két kiválasztott ligandum viszonylagos térhelyzete eltérő; cisz: két csoport a sík azonos oldalán van, transz: ellentétes oldalon vannak
|
|
|
királis
|
olyan alakzat, mely a saját tükörképével nem azonos
|
|
|
akirális
|
olyan alakzat, mely a saját tükörképével azonos
|
|
|
kiralitáscentrum/sztereogén centrum/asszimetrikus szénatom
|
legegyszerűbb királis molekulánál: egy szénatomhoz négy különböző akirális ligandum csatlakozik, a centrum a szénatom lesz
|
|
|
axiális kiralitás
|
ha a kiralitás annak tulajdonítható, hogy egy tengely körül gátolt a rotáció
|
|
|
helikális kiralitás
|
a tükörképek jobb- és balmenetű csavarokhoz hasonlóak
|
|
|
optikailag aktív anyag
|
olyan vegyületek, melyek elforgatják a lineárisan polarizált fény síkját
|
|
|
racém forma
|
jobbra és balra forgató enantiomerek 50-50%-os arányú elegye, ez optikailag inaktív lesz
|
|
|
konformációs racemát
|
ha két tükörképi konformer szobahőmérsékleten akadály nélkül egymásba alakulhat, így a forgatóképesség kiegyenlítődik
|
|
|
rezolválás
|
a racém forma szétválasztása jobbra és balra forgató enantiomerekre
|
|
|
spektroszkópia
|
anyagok viselkedésének folyamatos követése különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzás hatására
|
|
|
UV-VIS spektroszkópia
|
vizsgált molekula az UV vagy a látható fény adott hullámhosszú komponensét abszorbeálja, ennek hatására a molekula egyik vegyértékelektronja kötő vagy nemkötő pályáról egy nagyobb energiájú lazítópályára lép
|
|
|
Bougert-Lambert törvény
|
a fényből abszorbeált hányad független a beeső fény intenzitásától
|
|
|
Beer törvény
|
abszorpciót önmagában nem mutató (átlátszó) oldószerben a beeső fényből az oldott anyag által abszorbeált hányad csak a fény útjába eső oldott anyag mennyiségétől függ
|
|
|
abszorpciós spektrum
|
hullámhossz és intenzitás függvényének ábrázolásával, az abszorpciós maximum/minimum a legfontosabb
|
|
|
kromofor
|
a molekula azon szerkezeti egysége, mely a fényabszorpcióért leginkább felelős
|
|
|
batokrom/hipszokrom eltolódás
|
az abszorpció általán spektrumbeli eltolódása a nagyobb/kisebb hullámhosszak felé
|
|
|
hiperkrom/hipokrom eltolódás
|
az abszorpció intenzitásának növekedésekor/csökkenésekor történő eltolódás
|
|
|
auxokrom
|
azok a csoportok, melyek önállóan nem rendelkeznek jellemző fényelnyeléssel, de egy kromofor abszorpciójára jellemző hatást gyakorolnak
|
|
|
IR spektroszkópia
|
molekulák belső rezgésével kapcsolatos
|
|
|
vegyértékrezgés
|
két atommag közeledik, illetve távolodik egymástól a kötés mentén
|
|
|
deformációs rezgés
|
az atomok a síkban a szénatommal ellentétes irányban mozdulnak el
|
|
|
ujjlenyomat-tartomány
|
1300-800 cm-1, itt jelentkeznek a molekulák vázát alkotó egyszeres kötéssel kapcsolt atompárok vegyértékrezgései, a deformációs rezgések, és a kombinációs sávok is
|
|
|
mágneses magrezonancia spektroszkópia
|
elektromágneses sugárzás és az atommagok kölcsönhatásán alapszik
|
|
|
kémiai árnyékolás
|
a molekulák hidrogénatommagjainak lokális mágneses környezete a kötő elektronok mágneses erőtere miatt eltér az idealizált állapottól
|
|
|
diamágneses árnyékolás
|
ha az elektronok mozgása által indukált mágneses erőtér iránya megegyezik a külső mágneses tér irányával, akkor a protonra ható lokális mágneses térerősség nagyobb mint B0
|
|
|
paramágneses árnyékolás
|
ha az elektronok mozgása által indukált mágneses erőtér iránya ellentétes a külső mágneses tér irányával, akkor a protonra ható lokális mágneses térerősség kisebb mint B0
|
|
|
árnyékoló/shielding hatás
|
+, nagyobb térerősség felé történő eltolódás
|
|
|
negatív árnyékoló/deshielding hatás
|
-, a kisebb térerősség felé történő eltolódás
|
