Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;
Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;
H to show hint;
A reads text to speech;
27 Cards in this Set
- Front
- Back
Milyen alapvető tényezőket kell figyelembe venni a megfelelő tárolási technológia kiválasztásához? |
A teljesítményt, a megbízhatóságot, használhatóságot, és az árat. |
|
Milyen modern tárolási megoldásokról hallottunk? |
RAID: redundant array of independent disks SAN: storage area network NAS: network-attached storage |
|
A tárolási rendszer kialakításakor milyen célokat érdemes szem előtt tartani? |
● A legfontosabb az adatvesztés megelőzése ● A megfelelő kapacitás elérése és a tárolás skálázhatósága, ha a tárolási igény nő ● Az adatok gyors elérése a szolgáltatás minimális megszakításával/megszakítás nélkül. ● Hibatűrő és gyorsan javítható legyen ● Leállás nélkül lehessen lemezeket cserélni és bővíteni ● Költséghatékonyság |
|
Mi az a táblatér? |
A relációs adatokat a felhasználók logikailag táblákba szervezetten tudják kezelni. Ezeknek az adatoknak állományokban kell megjelenniük a háttértárolón. A fizikai tervezéskor az DBA a táblákhoz egy olyan logikai struktúrát rendel, amely meghatározza, hogy a tábla adatai milyen fizikai állományokban lesznek tárolva. Ezeket a logikai struktúrákat általában táblatereknek hívjuk, és ezek az adatbázisnak objektumai. |
|
Mi az az adatlap? Hogyan épül fel? |
A táblaterekhez rendelt állományok felépítésének alapja az adatlap. Mérete a lemezblokk méretével egyezik meg, vagy annak az egész számú többszöröse. Vagyis az adatbázis-kezelő rendszer egyszerre egy adatlapnyi adatot tud a memóriába beolvasni. Felépítése: adatlapfejléc adatrekordok opcionális offset tábla |
|
Mi az adatrekord? Hogyan épül fel? |
A tábla egy-egy sorát az adatbázis-kezelő rendszer adatrekordba szervezi. Felépítése: fejléc adatok opcionális offset tábla |
|
Egy adatlapra hány darab adatrekordot lehet elhelyezni? |
Ha nagyobb az adatlap, mint az adatrekord: az adatlap mérete L bájt, az adatrekord mérete R bájt. Vegyük L/R egészrészét, ami megadja,hogy egy adatlapra mennyi adatrekord kerülhet. Ekkor marad az adatlaponkihasználatlan terület. Ez a teljesítmény szempontjából hatékonyabb, mint ha mutatókkal kellene összeszedni a rekordokat. |
|
Mi az az index? Miért hasznos? |
Indexek: kulcs-mutató párok halmaza. Az index segítségével az adatbázis-kezelő rendszernek nem kell a tábla minden sorát végignéznie,hanem annak csak egy töredék részét. Az index alapjául szolgáló oszlopokat indexkulcsoknaknevezzük. |
|
Hogyan épül fel az indexrekord? |
Azonban az indexrekordok szerkezete más, mint az adatrekord felépítése. ● Fejléc ● Indexkulcsértékek ● Adatlapmutató ● Opcionális offset tábla |
|
Mi az a kiterjesztés? Mi a másodlagos kiterjesztés? |
A több adatlaphoz tartozó, a lemezen folyamatosan elhelyezkedő blokkokat nevezzük együtt kiterjesztésnek (extent). Később, ahogy az adatbázis-objektum nő, egyre több tárterületre van szüksége, ezért újabb kiterjesztéseket foglal le az DBMS. Ezeket nevezzük másodlagos kiterjesztéseknek. |
|
Mit jelent az állománykiterjesztés? |
Egy új állomány, amely az eredeti állományhoz van kötve és csak az eredeti állománnyal együtt lehet használni. Ha egy állomány eléri az adatbázis-kezelő rendszerben megadott maximális méretét, de még akarunk adatot beszúrni. |
|
Táblamódosítások esetén hogyan változik a lemezen lévő adatlapok tartalma? |
1. új sor beszúrása: egy olyan adatlapot keres, amelyen van hely és oda teszibe az új rekordot, vagy létrehoz egy új adatlapot/kiterjesztést. 2. sor törlése: az adatlap újraszervezése 3. módosítás: a rekord mérete nő, csökken vagy azonos marad. ( előző 2 problémái merülnek fel) |
|
Hogyan lehet kiszámolni, hogy egy táblának mennyi tárterületre van szüksége? |
Például tegyük fel, hogy egy adatlap mérete 2 KB, de ebből 32 bájt szükséges az adatlap fejlécinformációinak.Marad 2016 bájt, amelyen adatsorokat lehet tárolni. Ha elosztjuk a 2016 bájtot egyadatsorhoz tartozó rekord méretével, akkor megkapjuk azt, hogy mennyi sor fér rá egy adatlapra. A táblában tárolt sorok számához mennyi adatlap szükséges és megszorozzuk az adatlapmérettel. (+szabad hely a változtatásokhoz+ LOB) |
|
Hogyan lehet kiszámolni, hogy egy indexnek mennyi tárterületre van szüksége? |
kiszámítjuk az indexsorméretét. Ez a sorméret függ az index típusától. Azonban hasonlóan, mint a táblabeli sorméretének a kiszámításához nemcsak az indexnek a sorméretét, hanem az indexrekord méretét is kikell számolni. az indexhez szükséges tárhelyösszegének a kiszámítására. Amely teljesen ugyanaz, mint a táblánál alkalmazott módszer.(+szabad hely a bővüléshez) |
|
Mi az a tranzakciónapló vagy adatbázisnapló? |
A tranzakciónapló vagy adatbázisnapló az adatbázis egyik legfontosabb állománya. Az adatbázisnaplóban az adatbázisban végrehajtott tranzakciók bejegyzései vannak. (A tranzakció az adatbázis-műveletek végrehajtási egysége.) Mielőtt bármilyen változás történik az adatbázisban, azt először az adatbázisnaplóba be kell jegyezni. |
|
Mik a tranzakciók ACID tulajdonságai? |
●Atomosság (atomicity) ●Konzisztenciamegőrzés (consistency preservation) ●Elkülönítés (isolation) ●Tartósság (durability) |
|
Milyen naplóbejegyzések vannak az adatbázis-naplóban? |
● A tranzakciók kezdete és vége. ●Az adat aktuális változásai ● A COMMIT és ROLLBACK utasítások ● Egyéb bejegyzések. |
|
Mennyi állomány tartozik az adatbázisnaplóhoz? |
Legalább két naplóállományra van szükség! Az adatbázis-kezelő rendszerek így rendelkeznek általában egy aktív naplóállománnyal, és legalábbegy de inkább néhány inaktív naplóállománnyal. Naplóváltáskor egy inaktív naplóállományt nyit meg az adatadatbázis-kezelő rendszer. |
|
Mit jelent a többszörös redundáns adatbázis-naplózás? |
Mivel az aktív napló egy megnyitott állomány, ezért menteni még nem lehet, de pontos másolatot készíteni róla igen. A legtöbb adatbázis-kezelő rendszer támogatja a többszörös redundáns naplókat. Azaz az adatbázis naplóállományai legalább két példányban két különböző lemezen léteznek. Az azonos tartalmú naplóállományok együttesét naplócsoportnak hívják. |
|
Mi az ellenőrzőpont? |
Az adatbázisnaplóban található ellenőrzőpont-bejegyzés alapján az adatbázis-kezelőrendszer biztosan tudhatja, hogy az adatbázisnaplóban az az ellenőrzőpont előtti naplóbejegyzésekre már nincs szükség, vagy archiválni kell. |
|
Meddig szükséges őrizni a naplóbejegyzéseket? |
A naplóállományokat azonban csak addig szükséges őrizni, amíg szükség van rájuk 😂 |
|
Mi alapján választja meg az adatbázis-adminisztrátor a naplóállományok méretét? |
Az adatbázisban történő tranzakciós tevékenység mennyiségére alapozva állapíthatja meg A legfontosabb cél : az adatbázisnapló állományai a legforgalmasabb időszakban is ki tudják szolgálni a teljes adatbázisbeli tevékenységeket teljesítménycsökkenés nélkül. |
|
Miért szükséges több háttértárat használni egy adatbázis tárolásához? |
Így ha az egyik naplóállománnyal történik valami, és használhatatlanná válik, akkor a hiba kijavításáig a naplóállomány másik példányát lehet használni. |
|
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor az állományokat különböző lemezekre helyezzük el? |
– az állományok teljesítmény-követelményeit segítse a megfelelő lemezeszközökkel, – elkülönítse: 1. az indexeket az adatoktól teljesítmény okokból, 2. a naplóállományt nagyon gyors eszközre, 3. az ideiglenes és munkaállományokat , hogy ha lemezhiba történik, akkor ezeket lehessen törölni, és újradefiniálni mentés és visszaállítás nélkül, – az adatokat több eszközre helyezze, hogy elősegítse a párhuzamos elérést. |
|
Mi az a raw partíció? Milyen előnyei és hátrányai vannak? |
A raw partíció egy egyszerű lemezeszköz, amelyen nincs operációs rendszer vagy állományrendszer telepítve. + Ha raw partíciót használunk, akkor az adatok az operációs rendszer közbeavatkozása nélkül kerülnek a lemezre. - Nehéz nyomon követni az adatbázis-állományokat. |
|
A tömörítésnek milyen előnyei és milyen hátrányai vannak? |
A tömörítéssel kevesebb hely szükséges ugyanahhoz az adatmennyiséghez. A tömörítés a processzort terheli, mert az adatelérés megköveteli az adatok tömörítését és kitömörítését. Az I/O műveletek sokkal hatékonyabbak tömörítés esetén, mert az adatok a lemezen kevesebb helyet foglalnak, és így egy I/O művelettel több adatot lehet olvasni. |
|
A jövőbeli adatbázis-növekedéssel járó tárigény kezelésére az adatbázis-adminisztrátorhogyan tud felkészülni? |
Kapacitástervezés • lemezbővítés • alkalmazások újratervezése • adatbázisok újratervezése • adatbázis-kezelő rendszer paramétereinek módosítása • hardverkomponensek újrakonfigurálása • szoftverinterfészek módosítása • licenszbővítés |