• Shuffle
    Toggle On
    Toggle Off
  • Alphabetize
    Toggle On
    Toggle Off
  • Front First
    Toggle On
    Toggle Off
  • Both Sides
    Toggle On
    Toggle Off
  • Read
    Toggle On
    Toggle Off
Reading...
Front

Card Range To Study

through

image

Play button

image

Play button

image

Progress

1/27

Click to flip

Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;

Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;

H to show hint;

A reads text to speech;

27 Cards in this Set

  • Front
  • Back

Milyen alapvető tényezőket kell figyelembe venni a megfelelő tárolási technológia kiválasztásához?

A teljesítményt, a megbízhatóságot, használhatóságot, és az árat.

Milyen modern tárolási megoldásokról hallottunk?

RAID: redundant array of independent disks


SAN: storage area network


NAS: network-attached storage

A tárolási rendszer kialakításakor milyen célokat érdemes szem előtt tartani?

● A legfontosabb az adatvesztés megelőzése


● A megfelelő kapacitás elérése és a tárolás skálázhatósága, ha a tárolási igény nő


● Az adatok gyors elérése a szolgáltatás minimális megszakításával/megszakítás nélkül.


● Hibatűrő és gyorsan javítható legyen


● Leállás nélkül lehessen lemezeket cserélni és bővíteni


● Költséghatékonyság

Mi az a táblatér?

A relációs adatokat a felhasználók logikailag táblákba szervezetten tudják kezelni. Ezeknek az adatoknak állományokban kell megjelenniük a háttértárolón.


A fizikai tervezéskor az DBA a táblákhoz egy olyan logikai struktúrát rendel, amely meghatározza, hogy a tábla adatai milyen fizikai állományokban lesznek tárolva. Ezeket a logikai struktúrákat általában táblatereknek hívjuk, és ezek az adatbázisnak objektumai.

Mi az az adatlap? Hogyan épül fel?

A táblaterekhez rendelt állományok felépítésének alapja az adatlap. Mérete a lemezblokk méretével egyezik meg, vagy annak az egész számú többszöröse. Vagyis az adatbázis-kezelő rendszer egyszerre egy adatlapnyi adatot tud a memóriába beolvasni.


Felépítése:


adatlapfejléc


adatrekordok


opcionális offset tábla

Mi az adatrekord? Hogyan épül fel?

A tábla egy-egy sorát az adatbázis-kezelő rendszer adatrekordba szervezi.


Felépítése:


fejléc


adatok


opcionális offset tábla

Egy adatlapra hány darab adatrekordot lehet elhelyezni?

Ha nagyobb az adatlap, mint az adatrekord:


az adatlap mérete L bájt, az adatrekord mérete R bájt. Vegyük L/R egészrészét, ami megadja,hogy egy adatlapra mennyi adatrekord kerülhet. Ekkor marad az adatlaponkihasználatlan terület. Ez a teljesítmény szempontjából hatékonyabb, mint ha mutatókkal kellene összeszedni a rekordokat.

Mi az az index? Miért hasznos?

Indexek: kulcs-mutató párok halmaza.


Az index segítségével az adatbázis-kezelő rendszernek nem kell a tábla minden sorát végignéznie,hanem annak csak egy töredék részét. Az index alapjául szolgáló oszlopokat indexkulcsoknaknevezzük.

Hogyan épül fel az indexrekord?

Azonban az indexrekordok szerkezete más, mint az adatrekord felépítése.


● Fejléc


● Indexkulcsértékek


● Adatlapmutató


● Opcionális offset tábla

Mi az a kiterjesztés? Mi a másodlagos kiterjesztés?

A több adatlaphoz tartozó, a lemezen folyamatosan elhelyezkedő blokkokat nevezzük együtt kiterjesztésnek (extent).


Később, ahogy az adatbázis-objektum nő, egyre több tárterületre van szüksége, ezért újabb kiterjesztéseket foglal le az DBMS. Ezeket nevezzük másodlagos kiterjesztéseknek.

Mit jelent az állománykiterjesztés?

Egy új állomány, amely az eredeti állományhoz van kötve és csak az eredeti állománnyal együtt lehet használni. Ha egy állomány eléri az adatbázis-kezelő rendszerben megadott maximális méretét, de még akarunk adatot beszúrni.

Táblamódosítások esetén hogyan változik a lemezen lévő adatlapok tartalma?

1. új sor beszúrása: egy olyan adatlapot keres, amelyen van hely és oda teszibe az új rekordot, vagy létrehoz egy új adatlapot/kiterjesztést.


2. sor törlése: az adatlap újraszervezése


3. módosítás: a rekord mérete nő, csökken vagy azonos marad. ( előző 2 problémái merülnek fel)

Hogyan lehet kiszámolni, hogy egy táblának mennyi tárterületre van szüksége?

Például tegyük fel, hogy egy adatlap mérete 2 KB, de ebből 32 bájt szükséges az adatlap fejlécinformációinak.Marad 2016 bájt, amelyen adatsorokat lehet tárolni. Ha elosztjuk a 2016 bájtot egyadatsorhoz tartozó rekord méretével, akkor megkapjuk azt, hogy mennyi sor fér rá egy adatlapra.


A táblában tárolt sorok számához mennyi adatlap szükséges és megszorozzuk az adatlapmérettel.


(+szabad hely a változtatásokhoz+ LOB)

Hogyan lehet kiszámolni, hogy egy indexnek mennyi tárterületre van szüksége?

kiszámítjuk az indexsorméretét. Ez a sorméret függ az index típusától. Azonban hasonlóan, mint a táblabeli sorméretének a kiszámításához nemcsak az indexnek a sorméretét, hanem az indexrekord méretét is kikell számolni.


az indexhez szükséges tárhelyösszegének a kiszámítására. Amely teljesen ugyanaz, mint a táblánál alkalmazott módszer.(+szabad hely a bővüléshez)

Mi az a tranzakciónapló vagy adatbázisnapló?

A tranzakciónapló vagy adatbázisnapló az adatbázis egyik legfontosabb állománya. Az adatbázisnaplóban az adatbázisban végrehajtott tranzakciók bejegyzései vannak.


(A tranzakció az adatbázis-műveletek végrehajtási egysége.)


Mielőtt bármilyen változás történik az adatbázisban, azt először az adatbázisnaplóba be kell jegyezni.

Mik a tranzakciók ACID tulajdonságai?

●Atomosság (atomicity)


●Konzisztenciamegőrzés (consistency preservation)


●Elkülönítés (isolation)


●Tartósság (durability)

Milyen naplóbejegyzések vannak az adatbázis-naplóban?

● A tranzakciók kezdete és vége.


●Az adat aktuális változásai


● A COMMIT és ROLLBACK utasítások


● Egyéb bejegyzések.

Mennyi állomány tartozik az adatbázisnaplóhoz?

Legalább két naplóállományra van szükség!


Az adatbázis-kezelő rendszerek így rendelkeznek általában egy aktív naplóállománnyal, és legalábbegy de inkább néhány inaktív naplóállománnyal. Naplóváltáskor egy inaktív naplóállományt nyit meg az adatadatbázis-kezelő rendszer.

Mit jelent a többszörös redundáns adatbázis-naplózás?

Mivel az aktív napló egy megnyitott állomány, ezért menteni még nem lehet, de pontos másolatot készíteni róla igen. A legtöbb adatbázis-kezelő rendszer támogatja a többszörös redundáns naplókat. Azaz az adatbázis naplóállományai legalább két példányban két különböző lemezen léteznek.


Az azonos tartalmú naplóállományok együttesét naplócsoportnak hívják.

Mi az ellenőrzőpont?

Az adatbázisnaplóban található ellenőrzőpont-bejegyzés alapján az adatbázis-kezelőrendszer biztosan tudhatja, hogy az adatbázisnaplóban az az ellenőrzőpont előtti naplóbejegyzésekre már nincs szükség, vagy archiválni kell.

Meddig szükséges őrizni a naplóbejegyzéseket?

A naplóállományokat azonban csak addig szükséges őrizni, amíg szükség van rájuk 😂

Mi alapján választja meg az adatbázis-adminisztrátor a naplóállományok méretét?

Az adatbázisban történő tranzakciós tevékenység mennyiségére alapozva állapíthatja meg


A legfontosabb cél :


az adatbázisnapló állományai a legforgalmasabb időszakban is ki tudják szolgálni a teljes adatbázisbeli tevékenységeket teljesítménycsökkenés nélkül.

Miért szükséges több háttértárat használni egy adatbázis tárolásához?

Így ha az egyik naplóállománnyal történik valami, és használhatatlanná válik, akkor a hiba kijavításáig a naplóállomány másik példányát lehet használni.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor az állományokat különböző lemezekre helyezzük el?

– az állományok teljesítmény-követelményeit segítse a megfelelő lemezeszközökkel,


– elkülönítse:


1. az indexeket az adatoktól teljesítmény okokból,


2. a naplóállományt nagyon gyors eszközre,


3. az ideiglenes és munkaállományokat , hogy ha lemezhiba történik, akkor ezeket lehessen törölni, és újradefiniálni mentés és visszaállítás nélkül,


– az adatokat több eszközre helyezze, hogy elősegítse a párhuzamos elérést.

Mi az a raw partíció? Milyen előnyei és hátrányai vannak?

A raw partíció egy egyszerű lemezeszköz, amelyen nincs operációs rendszer vagy állományrendszer telepítve.


+ Ha raw partíciót használunk, akkor az adatok az operációs rendszer közbeavatkozása nélkül kerülnek a lemezre.


- Nehéz nyomon követni az adatbázis-állományokat.

A tömörítésnek milyen előnyei és milyen hátrányai vannak?

A tömörítéssel kevesebb hely szükséges ugyanahhoz az adatmennyiséghez. A tömörítés a processzort terheli, mert az adatelérés megköveteli az adatok tömörítését és kitömörítését. Az I/O műveletek sokkal hatékonyabbak tömörítés esetén, mert az adatok a lemezen kevesebb helyet foglalnak, és így egy I/O művelettel több adatot lehet olvasni.

A jövőbeli adatbázis-növekedéssel járó tárigény kezelésére az adatbázis-adminisztrátorhogyan tud felkészülni?

Kapacitástervezés


• lemezbővítés


• alkalmazások újratervezése


• adatbázisok újratervezése


• adatbázis-kezelő rendszer paramétereinek módosítása


• hardverkomponensek újrakonfigurálása


• szoftverinterfészek módosítása


• licenszbővítés