Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;
Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;
H to show hint;
A reads text to speech;
15 Cards in this Set
- Front
- Back
|
Mit nevezünk egy cég életében katasztrófának? |
A katasztrófa egy nem tervezett, kiterjedt veszteség az üzletkritikus alkalmazások területén, mely a számítógép feldolgozó kapacitásának hiánya miatt történik |
|
|
Mi a legfontosabb célja a katasztrófa-helyreállítási tervnek? |
a lehető legnagyobb mértékben minimalizálnilehessen azokat a költségeket, amelyek abból származnak, hogy a cég IT szolgáltatásainak akapacitása és erőforrásai elvesztek vagy károsodtak. Egy jó adatbázis katasztrófa-helyreállításitervben elég jól meg vannak határozva az adatveszteséggel járó kockázatok, és elég jó becsléstadtak arra, hogy milyen hatása lesz a cég üzleti életére az, ha a cég adatai elvesznek. |
|
|
Kockázat szempontjából milyen alkalmazáskategóriákat határoztunk meg? |
– Nagyon kritikus alkalmazások – Üzletkritikus alkalmazások – Kritikus alkalmazások – Szükséges alkalmazások – Nem szükséges alkalmazások |
|
|
Miért szükséges a távoli hely a cég életében? Egy cég mire használja a távoli helyet? |
Szükség van egy olyan távoli helyre, ahol a cég adatainak másolatát, mentését tárolni lehet. Ennek ahelynek olyan messze kell lennie az elsődleges helytől, hogy egy természeti katasztrófa esetén a kéthelyszín közül legalább az egyik ne sérüljön. Ha a cég elég nagy és két adatközpontja van, akkor azegyik központ mentéseinek tárolására a másik központ alkalmas lehet. Más cégek a távoli helyetcsak a mentés tárolására használják, az adatokat rendszeresen odaküldik. Egy katasztrófa esetén azitt található mentéseket használják. |
|
|
Milyen feltételeknek kell megfelelnie a katasztrófa-helyreállítási tervnek? |
– Explicit műveleteket tartalmazzon, hogy mit kell tenni, ha a katasztrófa bekövetkezik. – A műveletek megfelelő sorrendben kövessék egymást. – Határozzuk meg az eszközt, amivel dolgozni kell és a szükséges pontos mentési információt. – Dokumentálja, hogy a szükséges információk hol vannak tárolva és hogy lehet őket elérni ahelyreállítás helyéről. – A tervet úgy kell elkészíteni, hogy más képzett szakember is eligazodjon a terven, ne csak azaki ismeri. A helyreállítás munkáját ne akadályozza az, hogy a tervet ismerő100adminisztrátorok nem érhetőek el. |
|
|
Mit kell tartalmaznia a katasztrófa-helyreállítási tervnek? |
– helyszínek: a távoli helyszínek címének listája, telefonszámmal, e-mail címmel, faxszámmal. Esetleg közeli hotel címekkel, megközelítés lehetőségével, mindezek árával, stb. – személyek: a helyreállítási csapat neveinek és elérhetőségeinek listájával. – hitelesítés: a helyreállításhoz szükséges biztonsági hitelesítések listája, és a személyek,akikhez az rendelve van. – helyreállítási eljárások és szkriptek minden rendszerszoftverhez, alkalmazáshoz és adathoz:teljes eljárások, amelyek a megfelelő sorrendben, lépésről lépésre részletezve vannak. Atávoli helyen legyen ott minden szoftverhez, és a szoftvereknek minden karbantartásához atelepítőprogram. A dokumentációban írjuk le, hogy pontosan hol vannak, vagy ha nincseneka távoli helyen, akkor hogyan lehet őket elérni. – riportok: lista a mentési szalagokról, azoknak a tartalmáról, arról, hogy mikor küldték el azelsődleges helyszínről, illetve mikor érkezett meg. A névkonvenciók leírása is legyen benne. – Írjuk bele a tervbe azt is, hogy a cég üzleti élete alapján mi a legfontosabb cél a helyreállítássorán. Nem mindegy, hogy egy esetleg adatveszteséggel rendelkező adatbázist állítunknagyon gyorsan helyre vagy lassabban egy olyan adatbázist, amelyben nincs adatveszteség. |
|
|
Az egyszer jól megírt katasztrófa-helyreállítási tervet kell változtatni? Miért? |
A sok példány miatt nagy kihívás a tervet naprakészen és relevánsan tartani. A mindennapitevékenységnek része kell, hogy legyen a terv karbantartása. Új objektumok, alkalmazások esetén,vagy régi objektumok eldobása esetén a tervnek is változnia kell.Ha a terv változik, a régit semmisítsük meg, és cseréljük le az újra. |
|
|
Mikor kell tesztelni a katasztrófa-helyreállítási tervet? |
– jelentős változások a napi műveletekben – rendszer hardverkonfigurációjának a változása – adatbázis-kezelő rendszer frissítése vagy rendszerszoftver frissítése – a helyreállításért felelős személy megváltozása – az elsődleges adatközpont költözése – változás a napi mentési eljárásokban – új alkalmazások létrehozása vagy meglévő üzletkritikus alkalmazások frissítése – jelentős adatmennyiségbeli vagy a napi tranzakciómennyiségbeli növekedés |
|
|
Milyen mentési technikákból származó mentéseket lehet használni a katasztrófahelyreállításhoz? |
1. Képmásolati mentés 2. Mentés tároláskezelő szoftver segítségével 3. internet: távoli tükrözés, katasztrófa esetén átvált a távoli adatbázisra |
|
|
Hogyan kell a képmásolati mentéseket előkészíteni, hogy alkalmasak legyenek a katasztrófa-helyreállításra? |
Hozzunk létre több output állományt a képmásolás mentési folyamat során és küldjünk legalább egy másolatot a katasztrófa-helyreállítási oldalra. Legyünk biztosak, hogy a létrehozás után olyan gyorsan odaér, amilyen gyorsan csak lehet. Index nem kell. Riportot készítsünk. Az adatbázisnaplókat is menteni kell és át kell őket küldeni. |
|
|
Mi a hátránya annak, ha a tároláskezelő szoftver segítségével történik az adatbázis mentése? |
Le kell állítani az adatbázist. Ez a mentésolyan cégeknél lehet hatékony, ahol nem okoz problémát, ha napi szinten leáll az adatbázis. |
|
|
A képmásolati mentésen és a tároláskezelő szoftver segítségével történő mentésen kívülmilyen más lehetősége van egy cégnek a katasztrófa utáni helyreállításra felkészülni? |
Az interneten át : a mentés átküldését a távolihelyre. A cég az adatbázisáról távoli tükrözést készít. Ha katasztrófa történik, a vezérlés egyszerűen átkerül a távoli oldali adatbázisba (tartalék adatbázis) Sok cég alkalmaz teljes hardver redundanciát. Ilyenkor két teljes tükörrendszer van, amipárhuzamosan fut. Ha az egyik rendszer nem alkalmazás hiba miatt áll le, akkor a másik rendszerészrevétlen módon veszi át a szerepét. A hiba elhárítása után szinkronizálni kell a rendszereket, ésismét futhatnak párhuzamosan. |
|
|
Milyen irányelveket soroltunk a katasztrófa utáni helyreállításhoz? |
1. A helyreállítás sorrendje 2. Adatlappangás 3. Alkalmazásokhoz kapcsolódó adatok archiválása 4. Tömörítés 5. Helyreállítás utáni képmásolat készítése |
|
|
Mit jelent az adatlappangás? |
Az a kérdés, hogy milyen régi az az adat, amelyet a távoli oldalra küldött mentés alapján helyrelehet állítani. Emiatt néhány adat lehet, hogy nem teljesen állítható helyre. Minél hamarabb van ahelyreállítási oldalon az adatbázismentés és az adatbázisnapló, az adatok pontossága annál jobb. |
|
|
Meg lehet-e előzni a katasztrófák okozta károkat? |
A földrengés által okozott károkat nem lehet megelőzni, de áramszünet által okozott károkat igen:egy jó szünetmentes tápegységgel. Elképzelhető, hogy fel kell készülni egy teljes, deszabályos leállásra.Az emberi hibák megelőzéséért is tehetünk, mégpedig dokumentáció készítésével az adatbázishozés az alkalmazásokhoz. |
