Use LEFT and RIGHT arrow keys to navigate between flashcards;
Use UP and DOWN arrow keys to flip the card;
H to show hint;
A reads text to speech;
125 Cards in this Set
- Front
- Back
|
STEMIEKG képe tartalmaz: b, legalább 2 összetartozó elvezetésben ST-elevaciót d, nincs EKG eltérés |
b, legalább 2 összetartozó elvezetésben ST-elevaciót |
|
|
InferiorSTEMI esetén ST-elevatio az a, II, III és aVF elvezetésekben van b, lateralis elvezetésekben van c, anterior elvezetésekben van d, posterior elvezetésekben van |
a, II, III és aVF elvezetésekben van |
|
|
STEMIesetén a vérvétel nekroenzimekre a, kötelező b, kiindulási vérvétel lehet, de az eredményre nemszabad várni c, 6 óránként kell d, csak akkor kell, ha anterior STEMI van |
b, kiindulási vérvétel lehet, de az eredményre nem szabad várni |
|
|
STEMI-bena perfuziós defektus fő oka a,40-50%-os stenosis b,főleg fehér thrombus c,főleg vörös thrombus d,coronaria spazmus |
c, főleg vörös thrombus |
|
|
STEMI-benfájdalomcsilapításra … -t kell adni. a,nitrát b,központi idegrendszerben ható szert (pl. morfin) c,paracetamol d,kis dózisú acetilszalicil-savat |
b, központi idegrendszerben ható szert (pl. morfin) |
|
|
STEMI-bena leghatékonyabb terápia a a,percutan coronaria intervenció b,thrombolízis c,konzervatív terápia d,megfigyelés |
a, percutan coronaria intervenció |
|
|
STEMI-benkötelező adni a,I.V. frakcionálatlan heparint b,LMWH subkután c,LMWH i.v. d,nem kell adni gyógyszert |
a, I.V. frakcionálatlan heparint |
|
|
Afelsoroltak thrombocita-receptor blokkolók, kivéve a,acetilszalicilsav b,clopidogrel c,plasugrel d,IIb/IIIa receptor inhibitor |
a, acetilszalicilsav |
|
|
STEMI eseténa betegnek … percen belül PCI központba kell kerülni a,60 b,90 c, 120 d,180 |
c, 120 |
|
|
Milyen terápiávalengedjük haza a beteget primer coronaria intervenció után? a,Aspirin, clopidogrel, ACE-i, béta-blockoló, statin b,nitrát, trimetazidine c,antialdosterone th. d,oralis anticoaguláns terápia |
a, Aspirin, clopidogrel, ACE-i, béta-blockoló, statin |
|
|
Milyen EKG eltérés van NSTEMI esetén? a,ST-depresszió b,ST-eleváció c,bal kamra hypertrophia d,kamrai extrasystolia |
a, ST-depresszió |
|
|
Mi okozza a mellkasi panaszt NSTEMI-ben? a,Plakk ruptura+ fehér trombus az érben b,vörös tombus a koszorúérben, mely elzárja a lument c,a bal kamra hypertrófia, mely mindig társul NSTEMI-hez d, NSTEMI-ben ritkán van mellkasi panasz |
a, Plakk ruptura+ fehér trombus az érben |
|
|
Mely terápia a leghatékonyabb NSTEMI-ben? a, ágynyugalom+nitrát+ fájdalomcsillapítás b, fibrinolysis c, Aspirin+clopidogrel+acenocumarol adása d, primer PCI- denéhány órát várhatunk, ha stabil a beteg |
d, primer PCI- de néhány órát várhatunk, ha stabil a beteg |
|
|
Biztosak lehetünk-e abban, hogybetegnek nincs akut myocardialis infarctusa, ha mellkasi fájdalom mellettnegatív az EKG-ja a, igen b, csak ha a necroenzimek negatívak c, csak ha a beteg hypertóniás d, csak ha betegnek akut veseelégtelensége van |
b, csak ha a necroenzimek negatívak |
|
|
Melyik betegség jelentdifferenciál-diagnosztikus problémát mellkasi fájdalom esetén? a, gerincsérv b, tüdőtumor c, aorta disszekció d, mindegyike, egyik sem |
d, mindegyik |
|
|
Melyik a leggyakoribbszövődmény szívinfarktusban? a, kamrai septum ruptúra b, papillaris izom ruptúra c, ritmuszavarok d, pericardialis tamponad |
c, ritmuszavarok |
|
|
Van-e necroenzim emelkedés instabilanginában? a, van b, csakamíg mellkasi fájdalom van c, csakha EKG-eltérés van d,nincs |
d, nincs |
|
|
Van-e necroenzim emelkedés NSTEMI-ben? a,van b, csakamíg mellkasi fájdalom van c, csakha EKG-eltérés van d,nincs |
a, van |
|
|
Van-e értelme acetyl-szalicilsavat adni instabilanginában? a,igen b, csakakkor, ha a beteg magas rizikójú c, nem d, csakakkor, ha az EKG-n ST-elevatio van |
a, igen |
|
|
Az NSTEMI/instabil angina leggyakoribb oka a, eretelzáró thrombus b, eretelzáró plakkanyag c,eret nem teljesen elzáró thrombus d,coronariaspazmus |
c, eret nem teljesen elzáró thrombus |
|
|
A Silent anginara igaz a, mindigmellkasi fájdalommal jár b, általábanST depresszióval jár c, gyakoria diabeteszes betegekben d,b+c is igaz |
d, b+c is igaz |
|
|
Az instabil angina az esetek nagy többségében a, nemjár érszűkülettel b, nemjár mellkasi fájdalommal c,mellkasi fájdalommal jár d,általában érelzáródás okozza |
c, mellkasi fájdalommal jár |
|
|
Az NSTEMI akut terápiájának NEM része a a, ASA b,heparin c,nitrát d, ACE-I |
d, ACE-I |
|
|
Az NSTEMI leghatékonyabb terápiája a a,coronaria intervenció b,konzervatív terápia c,ágynyugalom d, coronaria-CT |
a, coronaria intervenció |
|
|
Az NSTEMI hosszútávú terápiájának alapvető része, KIVÉVE a, ASA b,clopidogrel c,nitrát d,béta-blokkoló |
c, nitrát |
|
|
Instabil anginaesetén sürgős coronarographiára van szükség: a, ST-T eltéréssel járó EKG mozgás esetén b, 180/100Hgmm-es a vérnyomás c, szédülés d, negatív családianamnézis |
a, ST-T eltéréssel járó EKG mozgás esetén |
|
|
Jelölje be az egyetlen HAMIS állítást
a, A különbözőpacemaker-rendszerek és stimulációs módozatok elkülönítését és megértését b, megkönnyíti akódrendszer. c, A pacemakerrel élő betegek esetében a tachycardiát is megszünteti akészülék. d, A pacemaker hibákatnagyon sok esetben EKG-val lehet igazolni,. e, Pacemaker mágnesalkalmazásakor a beprogramozott értékek alapján ingerel a pacemaker |
c, A pacemakerrel élő betegek esetében a tachycardiát is megszünteti a készülék |
|
|
A pacemaker kódok értelmezése helyes egy KIVÉTELÉVEL: a, Az első betű a stimulált szívüregreutal, amely lehet a pitvar (A = atrium), a kamra (V = ventricle) vagy mindkettő(D = dual). b, A harmadik betű az érzékelésre adottválaszformáról tudósít. c, A negyedik és ötödik betű tachycardiastimulációra utal. d, A második betű arról tájékoztat, melyik szívüregben van érzékelés(„sensing”) |
c, A negyedik és ötödik betű tachycardia stimulációra utal |
|
|
Pacemaker esetén a hatástalan stimuláció hátterébenegy kivételével a következő eltérések állhatnak: a, Az elektródkimozdulása b, Elektródszigetelési zavara c, Pacemakersyndroma d, Az elektródtörése |
c, Pacemaker syndroma |
|
|
A sick sinus syndromahátterében - egy kivételével- a következő EKG eltérések állhatnak: a, Sinus bradycardia b, SA block c, Kamrai parasystolia d, Váltakozva fellépő tachycardia –bradycardia |
c, Kamrai parasystolia |
|
|
Sinus bradycardia okailehetnek, KIVÉVE: a, Hyperthyreosis b, Agynyomás fokozódás c, Gyógyszerek: digitálisz, bétablokkolók d, Versenysport |
a, Hyperthyreosis |
|
|
AV blokkot okozhatnak,KIVÉVE: a, Gyógyszerek: pl. bétablokkolók b, Elektrolit eltérések c, Strukturális szívbetegségek: infarktus- szívizomgyulladás stb. d, Theophyllin |
d, Theophyllin |
|
|
Egy állítás HAMIS a következők közül a, A syncope átmeneti rövidideig tartó eszméletvesztés. b, A syncope hátterébenmalignus kamrai ritmuszavar is állhat. c, Asyncopéban szenvedő beteget mindig fel kell venni a kórházba. d, A syncope hátterében nem mindig találunk szervi, strukturálisszívizombetegséget. |
c, A syncopéban szenvedő beteget mindig fel kell venni a kórházba. |
|
|
Jelölje be azt az egyet az alábbiak közül, amelyet NEM kellelvégezni az első vizsgálat során syncope esetén: a, 12 elvezetéses EKG b, Részletes anamnézis c, Coronarografia d, Vérnyomásmérés, fekve és állva is |
c, Coronarografia |
|
|
Az EKG alapjánarrhythmiához társuló syncope valószínűsíthető egy kivételével az alábbiesetekben: a, 50/min alatti sinus bradycardia vagy ismétlődő SA blokk, vagy 3000milliszekundum fölötti sinus pauzák. b, Mobitz II. másod- vagy harmadfokú AV blokk. c, Rapid paroxysmalis supraventricularis tachycardia vagy kamraitachycardia. d, Első fokú AV blokk |
d, Első fokú AV blokk |
|
|
A következők - egy kivételével – syncope esetén nagy rizikótjelentenek: a, Ha terhelésre v. fekvő helyzetben jelentkezik a syncope b, Ha a családban hírtelen szívhalál előfordult c, Kamrai extrasystole d, Súlyos strukturális szívbetegség |
c, Kamrai extrasystole |
|
|
Azinstabil koszorúér plakkra jellemző: a, vékony fibrin sapka b, súlyos –a média felé terjedő meszesedés c, a nagy lipid mag hiánya d, vaskos fibrines tok. |
a, vékony fibrin sapka |
|
|
A koszorúér szűkületpanaszt okoz, ha a szűkület foka: a, 10 % diameter stenosis b, 20% diameter stenosis c, 40 % s diameter stenosis d, 50-60% diameterstenosisin-bott |
d, 50-60% diameter stenosis in-bott |
|
|
A koszorúérben a véráramlás a, predominánsan diasztolés b, predominánsan szisztolés c, egyforma szívciklusok alatt d, a szisztolés flow kétszerese a diasztolésnak |
a, predominánsan diasztolés |
|
|
A béta-blockolókanti-ischaemiás hatásának mechanizmusa a, a vérnyomás csökkentése b, a szívizomkontraktilitásának csökkentése c, a diasztoleidőtartamának megnyújtása d, a+b+c |
d, a+b+c |
|
|
A calciumcsatorna-blockolók anti-ischaemiás hatásának mechanizmusa a, a koszorúerekdilatációja b, a koszorúér spasmusmegszüntetése c, a kollateralis keringésjavítása d, a+b+c |
d, a+b+c |
|
|
A stabil angina pectorisleggyakoribb oka: a/ szignifikáns koszorúér- stenosis b/ thrombus a koszorúérben c/ mikrovaszkuláris spasmus d/ anemiaspan |
a,szignifikáns koszorúér- stenosis |
|
|
Terheléses EKG-n hol mérjükaz ST-depresszió fokát? a, a J pontnál (a QRS és az ST segment találkozásánál) b, 0.08sec.-ra a J ponttól c, A T hullám kezdeténél d, a T hullám végénél |
b, 0.08sec.-ra a J ponttól |
|
|
A Fractional flow reserve(FFR) segítségével mérhető: a, a szűkület alatti és feletti coronaria-flow aránya maximálisvosodilatációban b, a szűkület alatti és feletti coronaria-nyomások aránya nyugalmiállapotban c, az áramlási sebességek aránya teljes vasodilatációban illetvenyugalomban |
a, a szűkület alatti és feletti coronaria-flow aránya maximális vosodilatációban |
|
|
Revaszkularizáció javasolt,ha az FFR (Fractional flow reserve) értéke: a, 2-3 b, 0.90-1.00 c, 0.80-0.90 d, <0.80s |
d, <0.80 s |
|
|
Melyik vizsgálati módszernem alkalmas stabil angina pectoris diagnosztizálására? a, 12-elvezetéses nyugalmi EKG b, dobutamine echocardiográfia c, dipyridamole MIBI SPECT d, terheléses EKGendfray |
a, 12-elvezetéses nyugalmi EKG |
|
|
Válassza ki az alábbiakközül a normál vérnyomás-értéket! a, 145/85 Hgmm b, 140/95 Hgmm c, 130/80 Hgmm d, 140/100 Hgmm 75 éves nőbetegen |
c, 130/80 Hgmm |
|
|
Jelölje meg a felsoroltakközül azt, ami nem rizikófaktora a magas vérnyomás kialakulásának! a, idős kor b, férfi nem középidős korban c, diabetes mellitus d, aorta stenosis |
d, aorta stenosis |
|
|
Hány %-ban fordul előszekunder hypertensió az összes magas vérnyomásos beteg között? a, 0,5-1% b, 5-10% c, 50-60% d, minden hypertensió szekundernek tekintendő, keresnikell az alapbetegséget |
b, 5-10% |
|
|
Melyik nem lehet ahypertensió kardiovaszkuláris szövődménye az alább felsoroltak közül? a, szívinfarktus b, stroke c, szívelégtelenség d, perifériás artériás érbetegség e, leukémia |
e, leukémia |
|
|
Melyik nem tekinthetőcélszervkárosodásnak az alábbiak közül? a, Lacunaris infarctusok a koponya-CT-n b, Roth-foltok a retinán c, Koszorúér-szűkületek d, Albuminuria |
b, Roth-foltok a retinán |
|
|
Mely gyógyszerek csökkentikaz arteriosclerosis progresszióját? a, statinok és ACE-gátlók b, értágítók (TRENTAL, Nitrát) c, fájdalomcsillapítók d, katecholaminok |
a, statinok és ACE-gátlók |
|
|
Melyik szívbillentyűhibánaklehet tünete a Corrigan (peckelő) pulzus? a, aorta stenosis b, mitralis stenosis c, aorta regurgitáció d, tricuspidalis regurgitáció |
c, aorta regurgitáció |
|
|
Milyen kardiológiaiszövődményei vannak a magas vérnyomásnak? a, bal kamra hypertrophia b, szisztolés és/vagy diasztolés szívelégtelenség c, ischaemiás szívbetegség d, a bal pitvar tágulata miatt pitvarfibrilláció e, mindegyik |
e, mindegyik |
|
|
A vérnyomás kezelése soránmely módszer alkalmas annak eldöntésére, hogy jó-e a beállított gyógyszereskezelés? a, ABPM (vérnyomásmonitorozás hordozható készülékkel) b, HBPM (home blood pressure monitoring-azaz otthoni vérnyomásmérés) c, Terheléses EKg vizsgálat d, bal kamrai nyomásmérés szívkatéterezéssele, a és b |
e, a és b |
|
|
Hány százalékban fordul előMagyarországon magas vérnyomás? a, 10-15% b, 35-40% c, 50-65% d, a betegek több mint 75%-ában |
b, 35-40% |
|
|
Milyen labor-paramétereketajánlatos ellenőrizni a hypertóniás beteg gondozása során? a, Se-creatinin, GFR, Se-K b, Se-cholesterin-szintek c, vércukor, HgbA1C d, mindegyiket |
d, mindegyiket |
|
|
A felsoroltak közül melyikgyógyszercsoport nem alkalmas a hypertonia kezelésére? a, Calcium-csatorna blockolók b, Calcium-érzékenyítők (pl:levosimendan), katecholaminok c, ACE-gátlók, ARB-k d, Alfa-blockolók, imidazolin receptor agonistáklist |
b, Calcium-érzékenyítők (pl:levosimendan), katecholaminok |
|
|
Mi okozhat magas vér-zsírszintet? a, genetikai-hiba, a lipid anyagcsere zavara, diéta-hiba b, a rendszeres testmozgás c, ülő életmód d, rendszertelen étkezés |
a, genetikai-hiba, a lipid anyagcsere zavara, diéta-hiba |
|
|
Milyen lehetőségek vannak avérzsírok csökkentésére? a, statin-kezelés b, a zsírok felszívódását gátló ezetimibe-kezelésc, fibrátok d, epesavkötők e, nikotinsav f, mindegyik alkalmas lehet |
f, mindegyik alkalmas lehet |
|
|
Mikor alkalmazzuk astatin-kezelést? a, nagy rizikójú betegek esetén primer-prevencióra b, nagy cardiovaszkuláris esemény után szekunder prevencióra c, minden diabeteses beteg kezelésekor d, amikor magas a Se-cholesterin, a triglyc, és az LDL-C e, a+b+c+d |
e, a+b+c+d |
|
|
Magyarországon kb. hány%-ban fordul elő szív-és érrendszeri megbetegedés? a, a betegek 50-60 %-ban b, 10-20 %-ban c, 70-80%-ban d, 1-2%-ban |
a, a betegek 50-60 %-ban |
|
|
Hogyan változott az acutcoronaria-syndroma mortalitás a primer-PCI-k bevezetése után? a, jelentősen csökkent ( a szívkatéteres centrumokban 5-6%) b, jelentősen emelkedett ( az egyéves mortaliás akár 50% is lehet) c, Attól függ, hogy a beteg szedi-e a beállított gyógyszereit d, csak a diabeteses betegeknél csökkent. |
a, jelentősen csökkent ( a szívkatéteres centrumokban 5-6%) |
|
|
Az alább felsoroltak közülmelyik a leggyakoribb cardiomyopathia? a, dilatativ b, hypertrophiás c, restrictive d, constrictive pericarditis |
a, dilatativ |
|
|
Miért fontos a bal kamra hypertrófiadiagnosztizálása? a, mert diasztolésszívelégtelenséget okozhat b, mert a mortalitás prediktora c, mert a szívelégtelenség prediktora d, a+b+c |
d, a+b+c |
|
|
Mit jelent a szisztolés szívelégtelenség? a, a szívizomkontraktilitásának csökkenését, csökkent ejekciós frakciót b, kisvérköri pangást c, alacsony perctérfogatot d, mindegyiket |
d, mindegyiket |
|
|
Melyik szívelégtelenség típus gyakoribb? a, szisztolés b, diasztolés c, kb 50-50%-banfordulnak elő |
c, kb 50-50%-ban fordulnak elő |
|
|
Mely populációban a leggyakoribb a diasztolésszívelégtelenség? a, idős prostata-tumorosférfiakon b, idős hypertóniás,bal kamra hypertrophiás nőkön c, fiatalokon aleggyakoribb- |
b, idős hypertóniás, bal kamra hypertrophiás nőkön |
|
|
Mely betegségek okozhatnak szívelégtelenséget? a, szívbillentyűhibák b, cardiomyopathiák c, koszorúér-betegségek d, hypertensió és endocrinbetegségek e, mindegyik |
e, mindegyik |
|
|
Milyen szívelégtelenséget okozhat a congenitalis pulmonalisstenosis? a, jobb szívfélelégtelenség b, bal kamra szisztolés dysfunkció c, bal kamra diasztolésdysfunkció d, nem okozszívelégtelenséget |
a, jobb szívfél elégtelenség |
|
|
Milyen vizsgálómódszer alkalmas a szívelégtelenség diagnosztizálására? a, EKG: mutathatischaemiát, ritmuszavart, szívüregi terhelést b, Mellkas rtg:szívnagyság, tüdő vaszkularizáció c, Coronarográfia:koszorúér-szükület d, Echokard.: alapbetegség, systoles és diastolesdysfunkció és annak foka e, valamennyi alkalmas,de a biztos dg-hoz echokard. kell! |
e, valamennyi alkalmas, de a biztos dg-hoz echokard. kell! |
|
|
Melyik állítás igaz az alábbiak közül? a, szisztolésszívelégtelenségben mindig jó ejekciós frakciót mérünk b, szisztolésszívelégtelenségben általában nagy a bal kamra mérete, diffusan hypokineticus afalmozgás és csökkent az ejekciós frakció c, szisztolésszívelégtelenségben a vastag bal kamra fal nem tud elernyedni, így a bal kamratelődése csökkent d, sosem hallhatunk atüdők felett szörty-zörejeket szisztolés szívelégtelenségben truvQ: |
b, szisztolés szívelégtelenségben általában nagy a bal kamra mérete, diffusan hypokineticus a falmozgás és csökkent az ejekciós frakció |
|
|
A krónikus szívelégtelenség terápiában a következőgyógyszercsoportokat használjuk, kivéve: a, ACE-gátlók b, béta-blockolók c, minralokortikoidreceptor antagonisták d, diureticumok e, nagy dózisbanVerapamil |
e, nagy dózisban Verapamil |
|
|
Súlyos akut szívelégtelenségben milyen terápiát választunk? a, gépi lélegeztetés atüdőoedema csökkentésére b, Intraaorticusballonpumpa (IABP) c, diureticumok d, a fentiek mindegyikeválasztható |
d, a fentiek mindegyike választható |
|
|
Melyik eszközös terápia nem javít a szívelégtelenséges betegállapotán? a, ICD (intracardiacdefibrillator)- kivédi a malignus ritmuszavarokat b, Resyncronizációsterápia (CRT) c, Intraaorticus ballonpumpa (IABP) d, foramen ovaletbezáró occluder |
d, foramen ovalet bezáró occluder |
|
|
Mi történik szívelégtelenségben? a, a szívizom nem tudelég vért pumpálni a különböző szervek elégséges vérellátásához b, A bal kamra és az aortavég-szisztolés nyomása emelkedik c, Minden szívüregbencsökkennek a vérvolumenek d, A RAS és aneurohormonalis rendszer jól működik |
a, a szívizom nem tud elég vért pumpálni a különböző szervek elégséges vérellátásához |
|
|
Melyik szívbillentyűhiba okoz holosystoles zörejt? a, mitralis stenosis b, mitralisregurgitáció c, aorta stenosis d, aorta regurgitáció |
b, mitralis regurgitáció |
|
|
Melyik billentyűhibában hallható „opening snap” a, tricuspidalisregurgitáció b, mitralis regurgitáció c, mitralis stenosis d, pulmonalis stenosis |
c, mitralis stenosis |
|
|
Mit jelent egy hangos ejekciós systoles zörej a jobb oldali II.bordaközben idősebb betegeken? a, degenerative aorta stenosis b, aorta regurgitáció c, rheumás mitralisstenosis d, mitralis regurgitáció |
a, degenerative aorta stenosis |
|
|
Hogyan bizonyítjuk az aorta stenosist? a, systoles gradienstmérünk a bal kamra és az aorta között b, diastolés gradienstmérünk a bal kamra és az aorta között c, systoles gradienstmérünk a bal kamra és a bal pitvar között d, diastolés gradientsmérünk a jobb kamra és a jobb pitvar között |
a, systoles gradienst mérünk a bal kamra és az aorta között |
|
|
Inspectióval Musset tünetet látunk, melyik billentyűhibáragondolunk? a, aorta stenosis b, aorta regurgitáció c, pulmonalis stenosis d, pulmonalis regurgitáció |
b, aorta regurgitáció |
|
|
Melyik billentyűhibában hallhatunk protomesodiastolés zörejt? a, mitralis regurgitáció b, mitralis stenosis c, aorta stenosis d, aorta és pulmonalisregurgitáció |
d, aorta és pulmonalis regurgitáció |
|
|
Hány cm2 a mitrális billentyű area normál körülmények között? a, 1-2cm2 b, 4-6 cm2 c, 0-2 cm2 d, minden adat helyes |
b, 4-6 cm2 |
|
|
A szívinfarctus miatt kardiogen shockban szenvedő betegállapotán segíthet, kivéve: a, IABP b, Primercoronaria-intervenció (PCI) c, TAVI d, mindegyik |
c, TAVI |
|
|
A kardiogenshock terápia összetevői, kivéve: a, aspirin, heparin- myocardialis infarctus esetén b, pozitv inotróp szerek adása – a vérnyomás emelésére c, diureticumok adása a volumenek csökkentésére d, levosimendan adása a vérnyomás emelésére |
d, levosimendan adása a vérnyomás emelésére |
|
|
Bal kamra támogató eszköz (LVAD) használata indokolt: a, cardiogen shockban, azazt kiváltó alapbetegség javulásáig bridgeként b, Ha a gyógyszeresterápia és az IABP hatástalan c, ha az alapbetegségreverzibilis d, mindegyik esetben |
d, mindegyik esetben |
|
|
A felsoroltak közül melyik Duke kritérium bizonyítja azindective endocarditist? a, új szívzörej b, vegetáció valamelyikszívbillentyűn, vagy intracardiális eszközön c, pozitív hemocultura d, mindegyik |
d, mindegyik |
|
|
Melyik betegnek nem fontos a fogászati beavatkozás előtt azinfektiv endocarditis antibiotikus prevenciója? a, akinek már voltinfective endocarditise b, a korrigálatlankongenitális szívhibás betegnek c, a hypertóniásbetegnek d, a műbillentyű-implantáltbetegnek |
c, a hypertóniás betegnek |
|
|
Milyen antibiotikumot alkalmazzunk infective endocarditisprevencióra foghúzásnál? a, cephalosporint b, amiloglycosidot c,penicillin-származékot d, antituberculotikumokat |
c, penicillin-származékot |
|
|
Mikor kell sürgősen operálni az infectiv endocarditises beteget? a, hemodinamikaiinstabilitással járó billentyű perforáció esetén b, stabil vegetáció esetén c, autoimmun tünetekmegjelenése esetén d, soha nem kell sürgősen operálni |
a, hemodinamikai instabilitással járó billentyű perforáció esetén |
|
|
Sürgős szívműtét szükséges infective endocarditisban, ha: a, kontrolálatlan infekció b, súlyos, uralhatatlanszívelégtelenség c, emboliás szövődmények d, ha a vegetáció mérte nőaz antibiotikus terápia ellenéree, minden esetben |
e, minden esetben |
|
|
Hol vannak shuntok a keringésben a magzati életben? a, a tüdőben b, a vesékben c, a placentában d, a pitvari, a kamraiseptumon, valamint az aorta és pulm. között |
d, a pitvari, a kamrai septumon, valamint az aorta és pulm. között |
|
|
Mi történik, ha születés után nem záródnak a pitvari, kamrai ésa nagyerek közti shuntök? a, a pulmonalis erekben anyomás nem csökkenb, a jobb szívfélperctérfogata megnő c, jobb szivfélelégtelenség alaakulhat ki d, mind igaz |
d, mind igaz |
|
|
Milyen EKG eltérés fordul elő típusosan felnőttkori pitvariseptum defektusban? a, inkomplett jobb tawaraszár blokk b, Bal tawara szár blokk c, nincs jellemző EKGeltérés d, kamrai extrasystolék |
a, inkomplett jobb tawara szár blokk |
|
|
A kamrai septum defektus jellemző szívzöreje felnőttkorban: a, holosystoles zörej b, proto-mesodiastoileszörej c, continuus zörej d, nincs VSD-ben szívzörej |
a, holosystoles zörej |
|
|
A bicuspidalis aorta billentyűre jellemző, kivéve: a, gyakran csak felnőtt korbankerül felismerésreb, kitágul a bal kamra ésaz aorta ascendens c, felnőtt korban gyakranokoz aorta billenyű stenosist is d, nem igényel műtétimegoldást |
d, nem igényel műtéti megoldást |
|
|
Mit jelent az Ebstein anomália? a, az aorta billentyűveleszületett hibája b, a mitralis billentyűveleszületett hibája c, a tricuspidalisseptalis vitorla rendellenes eredése d, pulmonalis billentyűagenesia |
c, a tricuspidalis septalis vitorla rendellenes eredése |
|
|
Hányszorosára emeli a perifériás artériás érbetegség (PAD) aszívinfarktus rizikóját? a, 1x b, 4x c, 40x d,100x |
b, 4x |
|
|
Mennyi a PAD-betegek 10 éve túlélése kritikus ischaemiaesetén? a, 1% b, 10% c, 50% d, 90% |
b, 10% |
|
|
A PAD rizikófaktorai, kivéve: a, mérsékelt alkoholfogyasztás b, hyperlipidaemia c, diabetes mellitus d, krónikus vesebetegség |
a, mérsékelt alkohol fogyasztás |
|
|
Mi az etiológiája a „neuroischaemiás” láb fekélynek? a, artériás érszűkület b, vénás betegség c, Burger kór d, Diabetes mellitus |
d, Diabetes mellitus |
|
|
Mire használható a boka-kar index? a, megerősíti a PADdiagnózisát b, az alacsony érték rosszprognózist jelent c, differenciál diagnosztikuseszköz a láb betegségeinél az artériás eredet igazolására d, Szoros kapcsolatotmutat a koszorúér és cerebralis artériás betegségekkel e, mindegyik igaz |
e, mindegyik igaz |
|
|
Nem elnyomható artériák típikusan előfordulnak a, hypertensió b,Diabetes mellitus c, autoimmun betegségek d, krónikus vesebetegség e, b+c+d |
e, b+c+d |
|
|
PAD-s betegenél értágításra használt gyógyszerek: a, Ca-csatorna blockolók b, Alfa blockolók c, ACE-gátlók d, clopidogrel e, a+b+c |
e, a+b+c |
|
|
A trombolysis indikációja PAD esetén: a, intermittálóclaudikáció b, akut végtagischaemia c, krónikus kritikus végtag ischaemia d, Tünetmentes betegalacsony boka-kar index-szel |
b, akut végtag ischaemia |
|
|
Melyik tünet nem típikus PAD esetén? a, hűvös végtag b, sápadt szín a végtagon c, A végtag szőrénekelhullása d, hyperpigmentáció e, kis amplitúdójú pulzusf, trofikus fekélyek |
d, hyperpigmentáció |
|
|
Reguláris, szupraventrikuláris tachycardiák leggyakoribb mechanizmusa: a, AV csomó reentri b, Járulékos köteg c, Pitvarfibrilláció d, Kamrai extraszisztolia |
a, AV csomó reentri |
|
|
Mi a leggyakoribb humán ritmuszavar? a, Pitvarlebegés b, Pitvarfibrilláció c, Kamrai extraszisztolia d, Kamrai tachykardia |
c, Kamrai extraszisztolia |
|
|
Tartós aritmia fogalma: a, 30 sec-ot meghaladó időtartamú ritmuszavarb, 1 percet meghaladóidőtartamú ritmuszavar c, 10 percet meghaladóidőtartamú ritmuszavard, 1 órát meghaladó időtartamúritmuszavar |
a, 30 sec-ot meghaladó időtartamú ritmuszavar |
|
|
WPW szindróma tünete: a, Rövid PQ idő b, Delta hullám c, Paroxizmális palpitáció d, A fentiek mindegyike |
d, A fentiek mindegyike |
|
|
Reguláris keskeny QRS tachycardia akut kezelésére alkalmazható: a, Adenozin iv. b, Verapamil iv. c, Betaoc iv. d, A fentiek mindegyike |
d, A fentiek mindegyike |
|
|
Kamrai tahikardiák akut kezelésére alkalmas: a, Prokainamid iv. b, Digoxin iv. c, Betaloc iv. d, Verapamil iv. |
a, Prokainamid iv. |
|
|
Az alábbi állítások közül igaz: a, Kamrai tachycardia mindighemodinamikai instabilitással, hipotoniával jár b, Szupraventrikuláris tachycardiamindig enyhe tüneteket okoz, eszméletvesztés nem fordulhat elő c, Mindkettő helyes d, Egyik sem helyes |
d, Egyik sem helyes |
|
|
Széles QRS komplexus tachycardia EKG képében jelentkezhet: a, Kamrai tachycardia b, Szupraventrikuláristachycardia Tawara-szárblokkal c, Mindkettő d, Egyik sem |
c, Mindkettő |
|
|
Mi az FBI tachykardia? a, Gyors, széles QRS morfológiát mutató,irreguláris aritmia, amit pitvarfibrilláció és járulékos kötegvezetés együttesenokoz b, Reguláris keskeny QRStachykardia c, Irreguláris keskeny QRStachykardia d, A fentiek egyike sem |
a, Gyors, széles QRS morfológiát mutató, irreguláris aritmia, amit pitvarfibrilláció és járulékos kötegvezetés együttesen okoz |
|
|
Az alábbi aritmiák közül emelkedett tromboembolia rizikóval járhat: a, Pitvarfibrilláció b, Pitvarlebegés c, Mindkettő d, Egyik sem |
c, Mindkettő |
|
|
Milyen aritmiák kezelésére használható az implantálható cardioverterdefibrillátor (ICD)? a, Regulárisszupraventrikuláris tahikardiákb, Kamrai tahikardiák és kamrafibrilláció c, Pitvarfibrilláció d, Kamrai extraszisztolék |
b, Kamrai tahikardiák és kamrafibrilláció |
|
|
Milyen ritmuszavarok kezelésében a leghatékonyabb eljárás a katéterabláció? a, Paroxysmális supraventriculáris tachycardiákb, Kamrai tachycardiák c, Pitvarfibrilláció d, Bradyaritmiák |
a, Paroxysmális supraventriculáris tachycardiák |
|
|
A szíven belüli trombusképződés predilekciós helye pitvarfibrillációban: a, Jobb kamra b, Bal kamra c, Bal fülcse d, Jobb pitvar |
c, Bal fülcse |
|
|
Pitvarfibrilláló betegen a tromboembolia rizikót növelő társbetegség: a, Hipertonia b, Diabetes c, Korábban lezajlott stroke d, Fentiek mindegyike |
d, Fentiek mindegyike |
|
|
220/perc frekvenciával reguláris széles QRS tachycardiával, 60 Hgmm alattiszisztolés vérnyomással 62 éves eszméletlen férfi beteget szállítanak asürgősségi osztályra. Mi az első teendő? a, Azonnali szívultrahangvizsgálat b, Iv. Digoxin c, Elektromos kardioverzio d, Iv. Verapamil |
c, Elektromos kardioverzio |
|
|
Kamrai extraszisztolékkal kapcsolatban igaz:a, Miokardiális infarktus után, rossz balkamrafunkció esetén a gyakori kamrai extraszisztolék rossz prognózist jeleznek b, Minden esetben kezeléstigényelnek c, Az extraszisztolék számánakgyógyszeres csökkentése csökkenti a hirtelen szívhalál rizikóját d, Afentiek mindegyike igaz |
d, A fentiek mindegyike igaz |
|
|
180/perc frekvenciával járó reguláris keskeny QRS komplexus tachycardiával29 éves nő beteget szállítanak a sürgősségi osztályra. A ritmuszavar azonnalimegszüntetésére alkalmazható: a, Iv. adenozin gyors bolus b, IV. verapamil lassú bolus c, Carotis sinus masszázs d, Fentiek mindegyike |
d, Fentiek mindegyike igaz |
|
|
Tartós amiodaron kezelés esetén kialakuló leggyakoribb mellékhatás: a, Vakság b, Tüdő carcinoma c, Veseelégtelenség d, Hyperthyreosis |
d, Hyperthyreosis |
|
|
Reguláris széles QRS tachycardiákhátterében a leggyakoribb aritmia mechanizmus: a, Supraventriculáristachycardia Tawara szárblokkal b, Kamrai tachycardia c, FBI tachycardia d, Pitvarlebegés |
b, Kamrai tachycardia |
